Page 213 [213]
A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG EGYETLEN URÁLI NYELVE: A MAGYAR
A magyar nyelv korpusztervezési szakasza a 18-19. század fordulójára jelen¬
tős eredményeket tudott felmutatni — a helyesírástól a nyelvtanokon, tanköny¬
veken és tudományos műveken át a Biblia-fordításokig és műfajokban is gazdag
szépirodalomig, a külső körülmények pedig, különösen a francia forradalom
egész Kelet-Közép-Európa gondolkodását átformáló ideológiai hatása, előreve¬
títették a státustervezési folyamat megindulását.
A parlamentben 1790/91-ben került először napirendre a magyar nyelv kér¬
dése, egyetértés azonban nem volt a magyar anyanyelvűek körében sem. A fő¬
nemesség és a középnemesség egy része, akik megismerték a felvilágosodás
eszméit, a magyar tárgyalási nyelv bevezetése mellett érveltek, mások ezzel
szemben a latint akarták visszahelyezni a II. József németesítő rendelete előtti
pozíciójába. Míg a felsőházban a latint tartották ,patria lingu4”-nak, az alsé
táblán magyarul tárgyaltak — ez alól csak a magyarul nem beszélő követek je¬
lentettek kivételt, ők latinul szólaltak fel. Azonban mégiscsak megtörtént az
áttörés: az országgyűlés elfogadta, hogy a jegyzőkönyveket az addig kizárólagos
latin helyett kéthasábos formában, latinul és magyarul kell vezetni, s ugyanez a
két nyelv használható a tárgyalásokon is. Ettől kezdve minden egyes nyelvvel
kapcsolatos törvény esetében az oktatás kérdése is előtérbe került, hiszen ha a
latin hivatalos szerepe visszaszorulóban van, a magyaré pedig növekszik, akkor
ennek az iskolák tannyelvében és tananyagában is tükröződnie kell. A törvény¬
ben foglalt egyik első intézkedésként a pesti egyetemen magyar nyelvoktató
tanszéket alapítottak azoknak a diákoknak, akik a magyar nyelv alapjait vagy a
szakmájukhoz szükséges nyelvi alapokat kívánták elsajátítani.
A RÉGIÓ ETNIKAI SAJÁTOSSÁGAIT FIGYELMEN KÍVÜL HAGYÓ
STÁTUSTERVEZÉS KÖVETKEZMÉNYEI
A 18. század végén megalkotott nyelvtörvények jogilag áttörést jelentettek ugyan,
de a magyar nyelv nyelvpolitikai státuszát változatlanul hagyták, ezzel szemben,
amikor 1844-ben megszületett a magyar hivatalos nyelv bevezetéséről szóló
törvény, megváltozott a nyelv jogi státusza. Ezen nem változtatott az sem, hogy
az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverésével együtt — jogi szempont¬
ból — átmenetileg elveszítette ezt a kiemelt helyet, de a kiegyezés (1867) után
visszaállt a korábbi rend.
A nemzeti nyelvek sztenderdizált és kodifikált változatának létrejötte egy olyan
soknemzetiségű országban, amilyen 1918-ig Magyarország volt, nem maradhatott
következmények nélkül, mivel a korpusztervezési időszak törvényszerűen magá¬
val hozza a státustervezést is. Minden Kárpát-medencei nyelv hasonló utat járt
s 211"