Oldal 207 [207]
kedig ighen ketes muncaual léBen , mis
nem nag dologeal efmerhetni meg egines
han betüt, Embernec keues muncät
kelkell venni nag haonert,kiuel
mind teítében lelkében élhet,
Tartfon meg az
Iften,
ABCDEFGHIKL
MNOPQRSTVW
XYZ So SX
Aaabcdecéfg¢ghi kit
mnnogpgrifsfißtvuä
Give xy hae 39
Ms aj, betiiket ket reßre Boctac
oßtani, egg/ic Be Vocalis , mafic
«ac mondhatnöc, ag ag, oll’ betiinec , kis
nec wmmagtil vagon Baua ha mas bes
tit hosga nem reßnekes, Effele betű őt
vagon :aeiou, Micor kedíg egecből.
aga$, off betü ki mind az ket vocalifnac
meg tarta ereiét , Effçleis ôt vagon,
eouud.
Ag Confonans oll’ betii kit ki nem
mondhatni hanem czac vocaliffal , mint,
bed, mind ag haromban benne vagon
ag e.egenképpen at többibenis vocalis var
gon, Effele tigenhet vagon.bcdfgh
klmnpgrfixg 3 ‘
. Agi es ag u confonanfa leßen micor
más vocalis vagon vtänna,ilfen modon,
iambor vala. Ag y is confonans ganant
vagon ha vocalis efic elétte , mint, vay
AZ VOCALISO:
erül rendél , ;
a a.est miért hog ket modra Boctuc mons
vagon vonítás felette , accor iol fel tátott
accor nem monguc ollan fel tätott Baual,
kettst eBue teßnec , Diphthongus leßen,
,
€ €, ennec mícor meg vonítua vagon
9523 ; eee i
Aij ag allo
46. kép. Dévai Bíró Mátyás ortográfiája.
Kettős betűket Dévai nem alkalmaz, egy betű egy hangot jelölt, a nyelvspecifikus
hangok (kemény-lágy mássalhangzók, jelentésmegkülönböztető, hosszú-rövid
magánhangzók) esetében pedig mellékjeleket, pontot, vesszőt használt. Így a
korábbi, ún. kancelláriai írásmód következetlenségeit sikerült csökkenteni, és az
írásképet a kiejtéshez közelíteni, de az 1526-ig tartó ómagyar kor helyesírása
még távol állt a ma alkalmazott módszerektől.
A mellékjeles helyesírás (z, $) a 16. század végére átadta a helyét a kettős be¬
tüknek (sz), a korábban szokásos c — k keveredés helyett ac — c, ak =k lett. A
legtöbb változás talán a c és cs hang írását érintette, amit katolikusok és protes¬
tánsok eltérően rögzítettek: a protestánsoknál a cs — és, a c — tz; a katolikusoknál
pedig cs = ch majd cs, a c — cz. Emellett a magánhangzók ékezetei, a hosszú-rö¬
vid párok jelölése még a 19. században is igen tarka képet mutatott.
Az első hivatalos helyesírási szabályzatot, a kodifikáció alapdokumentumát
1832-ben adta ki a Magyar Tudós Társaság (1825), a mai Tudományos Akadémia
elődje.
303 Korompay Klára: Ómagyar kor. Helyesírás-történet, in Kiss Jenő — Pusztay Ferenc (szerk.): A
magyar nyelv története, Budapest, Osiris, 279-300.
+ 205 +