Oldal 208 [208]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
A STÁTUSTERVEZÉS KEZDETEI
A 18. század igen nagy változásokat hozott mind a nyelvi identitás, mind pedig a
magyar nyelv kidolgozottsága területén — ugyanúgy, ahogy az eddig tárgyalt nyelvek
esetében is láttuk. A Mária Terézia Habsburg uralkodó testőrségében szolgálatot
teljesítő magyar nemes ifjak számára a német nyelvtudás mellett kötelező volt a fran¬
cia tanulása is, mivel mindkettő magas presztízsű nyelv volt a nagypolgári és nemesi
körökben. Így két nyelvi forrásból, a közép-európai szellemi élet központjának szá¬
mító Bécsben ismerték meg az új eszméket, egyebek között a nyelv nemzetformáló
szerepét. Sokan közülük a magyar irodalom ismert írói, költői, a felvilágosodás emb¬
lematikus alakjai lettek (Bessenyei György, Batsányi János), témáik között — versek¬
ben és röpiratokban - sokszor közvetlenül is megjelent az anyanyelv fontossága.
Tudatos és rendszeres munka nélkül azonban nem lehetett volna célt érni: a
magyar nyelvi tervezést a 18. század végétől kezdve a korpusztervezés és a stá¬
tusztervezés szoros összefonódása jellemzi.
Ha egy soknemzetiségű országban a hivatalos funkciót egy mindenki számá¬
ra idegen nyelv tölti be, amelynek ráadásul nincs is hatása a helyi identitásra, az
együtt élő népek közötti kapcsolatokat nem terhelik nyelvi konfliktusok. Azon¬
ban, ha az egyik népnyelv kiemelkedik a többi közül, önmagát innentől megha¬
tározóként jelöli meg, a nyelvhasználatot pedig ennek megfelelően törvényekkel
akarja szabályozni, megszűnik a korábbi, minden népnyelv alárendeltségén
alapuló egyenlőség. A meghatározó szerepet betöltő nyelv képviselőinek a saját
céljaik, eszményeik megvalósulása érdekében többnyire belső küzdelmeket is
meg kell vívniuk, és részben emiatt, részben pedig a nyelvi hatalom megszerzé¬
se, majd megtartása érdekében nem foglalkoznak a többiek hasonló elképzelé¬
seivel, bizonyos fokú szűklátókörűség jellemzi őket. Amikor pedig már foglal¬
koznak, akkor diszkriminatív módon teszik: igyekeznek a rendelkezésükre álló
jogi eszközökkel korlátok közé szorítani a többiek nyilvános színtereken történő
nyelvhasználatát. Így történt ez akkor is, amikor a magyar nyelv kérdése az or¬
szággyűlés elé került, és több mint negyven éven át, lassan, lépésről lépésre, de
közelebb jutott a hivatalos nyelvi státus eléréséhez — ugyanakkor a politika fo¬
kozatosan eltávolodott, sőt szembe is került a többi nyelv képviselőivel.
HERDER JÓSLATA ÉS II. JÓZSEF NYELVRENDELETE
Szimbolikus értéke volt a magyar nemzeti nyelvhez való viszony szempontjából
Johann Gottfried Herder alábbi mondatának: , Da sind sie jetzt unter Slawen,
Deutschen, Wlachen, und andern Vélkern der geringere Teil des Landeseinwohner,
+ 206 +