Page 169 [169]
A TÉRSÉG NYELVTERVEZÉSEI
jellegű társadalmi egyenlőtlenség, de az sem, hogy 1918 után a ruszinok lakta
területek három országhoz, Csehszlovákiához, Lengyelországhoz és Romániához
kerültek. A csehszlovák állami fennhatóság idején (1918—1939) a ruszin a regio¬
nális hivatalos nyelvi státust is megkapta.
Voltaképpen két irányzat küzdött egymással, a két malomkő között pedig ott
volt a maroknyi ruszin értelmiség elképzelése a saját nyelvjárásain alapuló saját
irodalmi nyelvéről. Közülük talán a legismertebbek Sztripszki Hiador és a mai
nyelvtudományi kutatóközpont névadója, Hodinka Antal. A két erős pozíciójú
elképzelés közül az egyik a ruszofil irányzat volt, amelynek a képviselői az oroszt
tették volna emelkedett pozícióba, a helyi nyelvváltozat pedig a köznapi funkci¬
ót töltötte volna be, a másik az ukranofil irányzat volt, amelyik a ruszint csak az
ukrán egy nyelvjárásának tekintette.?" Valójában ez az irányzat győzött. A
második világháború végétől egészen az önálló ukrán állam megalakulásáig a
szovjethatalom (és a tudomány) nem vett tudomást a ruszinok létezéséről, az
ukrán néppel azonosították, és az általuk beszélt nyelvet is csak az ukrán egyik
nyelvjárásaként említették, ami a régiót kevéssé ismerők számára meglehetősen
nagy zavart okozott az önállóságot illetően.
Ukrajnában, mivel az ukrán egység szempontjából károsnak ítélték a saját
irodalmi nyelv létét, napjainkban sem változott meg ez az álláspont, miközben
a ruszin nyelvnek Szlovákiában, Lengyelországban és Szerbiában már van kodi¬
fikált sztenderd változata, napjainkban Magyarországon is folyik ez a munka,
egyedül Romániában nem mutatkozik igeny erre.””” Az előzmények között meg
kell említeni az 1992-ben megrendezett Ruszin Nyelvi Kongresszust, amelyen
elfogadták a többközpontúságot, meghatározták a lengyel, szlovák, szerb, ukrán
nyelvekkel érintkező sztenderdek közös pontjai. Eszerint a normatív változat
alapja a helyi beszélt nyelv, írásrendszere pedig a cirill ábécé. A nyelvtervezés
szokásos rendje szerint mindenhol készül a nyelvváltozatnak megfelelő helyes¬
írási szabályzat, amit a tankönyvekben is alkalmaznak.
236 Csernicskó István — Fedinec Csilla: A nyelvi polémia és következményei, in Csernicskó István
— Fedinec Csilla (szerk.): , Ruszin voltam, vagyok, leszek..." Népismereti olvasókönyv, Budapest,
Charta XXI Egyesület - Gondolat, 2019, 130-134.
Paul Robert Magocsi: A Borderland of Borders: The Search for a Literary Language in Carpathian
Rus’, in Tomasz Kamusella et al. (eds.): The Palgrave Handbook of Slavic Languages, Identities and
Borders, Houndmills, Basingstoke, 2016, 111-115; Michael Moser: Rusyn: A New—Old Language
In-between Nations and States, in Tomasz Kamusella et al. (eds.): The Palgrave Handbook of
Slavic Languages, Identities and Borders, Houndmills, Basingstoke, 2016, 124-139.
237
* 167 +