Page 168 [168]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
első, irodalminak nevezhető, ugyanakkor mind orosz, mind egyházi szláv, mind
helyi népnyelvi elemeket tartalmazó nyelvváltozat, amit az első világháború
végéig használtak.
GRAMMATICA
SLAVO-RUTHENA.
SEU VETERO-SLAVICAE, ET ACTU IN MON¬
TIBUS CARPATHICIS PARVO-RUSSICAE,
CEU DIALECTI VIGENTIS LINGVAE.
EDITA
MICHAELEM LUTSKAY
PAROCHUM ET V. A. DIACONUM UNGHVARIENSEM.
ACTUALEM SERENISSIMI PRINCIPIS ET DUCIS
DE LVCA CAPELLANVM AULICUM.
$e
BUDAE
TYPIS REG. UNIVERSITATIS PESTIENSIS.
1830.
25. kép. Lutskay Mihály ruszin nyelvtanának címlapja.
A ruszin nemzeti és nyelvi önállóság eszméjének egyik kiemelkedő képvise¬
lője volt pályája kezdetén Avgusztin Volosin (Volosin Ágoston) görögkatolikus
lelkész is, aki elsősorban a helyi nyelvjárásokra építette számos kiadást megért
Gyakorlati kisorosz (rutén) nyelvtanát (1907), emellett az iskolai tankönyveket
is átdolgozta ruszinra. Ez a módszer a többi nyelvnél is előfordult, például a
magyar államnyelvtanítás céljára készített tankönyvek magyarázatát a helybéli
tanítók igazították a helyi nyelvváltozatokhoz. A történeti Magyarország igye¬
kezett a ruszinokat támogatni irodalmi nyelvük fejlesztésében, és kihasználva a
lakosság , magyaroroszságát" inkább a nyugathoz közelíteni — ezzel is ellensú¬
lyozni a belső nyomást."
Nem könnyítette meg a ruszin nyelvtervezési próbálkozásokat az orosz és az
ukrán nyelvvel (és persze a hatalommal) való állandó versengés és az etnikai
235 Ennek egy érdekes mellékága volt az, hogy ahagyományos, oroszok és ukránok által is használt
cirill betűs írás helyett 1915-ben a magyar kultuszminisztérium a latinra való áttérést szorgal¬
mazta. Ennek azonban számos asszimilációra utaló jegye volt, pl. a magyar eredetű átvételeket,
településneveket a magyar helyesírási szabályok szerint kellett írni (Uo., 102—105).
s 166 "