NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
A szociológiai kutatások sem mutatnak ki sokkal több ruszin identitásút Kárpátalján.
A Tandem 2016 kutatás során a kérdőívet ukránul kitöltő 814 adatközlő közül mind¬
össze 9 fő (1,196) vallotta magát elsősorban ruszin nemzetiségűnek, és mindösszesen
23 fö (2,8%) välaszolta azt, hogy — ukrán identitása mellett — ruszinnak is vallja ma¬
gat.??
Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai ruszinok döntő hányada mostanra asszimilá¬
lódott: szórvány típusú közösséget alkotnak, a nyelvük, amely az ukránnal együtt
az északi dialektuskontinuum része, viszont megmaradt népnyelvnek, hétvégi
iskolákban adják át az érdeklődőknek. Nem könnyíti meg a helyzetüket az sem,
hogy az ukrán tudományos akadémia a ruszint változatlanul az ukrán nyelv
egyik nyelvjárásának tekinti, és ahogy a története során mindig, ma is csak egy
kis értelmiségi csoport próbálkozik az elismertetésével. Autonómiájuk megva¬
lósulásában pedig nem voltak érdekeltek sem a 20. század eleji, sem a későbbi
államok. Pedig példák lennének: a többi kelet-közép-európai ország nemzeti
kisebbségnek ismeri el a ruszinokat, amivel önkormányzatiság és saját iskolához,
művelődéshez való jog is társul.
A ruszin sztenderd problémája
A ruszin nyelv számára ugyanúgy, mint a régió bármelyik nyelvének, adott volt
a sztenderd változat kialakításának lehetősége — nyelvtudományi szempontból.
Azonban hiányzott a széleskörű belső társadalmi támogatottság, sőt az ukránok
részéről még ma is meglehetősen kemény ellenállásba ütközik minden olyan
próbálkozás, amely a nyelvjárásnál szélesebb szerepet szán ennek a nyelvnek. A
Kárpáti Igaz Szó című helyi újság 2011-ben feltette a kérdést az Ungvári Állami
Egyetem dékánjának: támogatná-e egy ruszin tanszék létrehozását. A válasz
pontosan tükrözi az ukrán álláspontot:
azt válaszolta, hogy szerinte ruszin nyelv nem létezik. Ebből kifolyólag semmilyen
oktatást nem tud elképzelni ebből a nyelvből, nemhogy egyetemi szintűt. Mint kifej¬
tette, ez egy dialektus, nem irodalmi nyelv. Egy tanszék feladata — folytatta —, hogy
ott kellő tudományos kutatómunkát folytassanak az adott nyelvből. Az olyan nyelv,
amelynek sem grammatikája, sem tudományos stílusa, sem nyelvjárása, sem irodalmi
értéke nincs, csak egy adott közösség, adott esetben az ukrán nyelv egyik dialektusa