Page 133 [133]
A VERNAKULÁRIS NÉPNYELVEKTŐL A NEMZETI NYELVEKIG
a közös kötődés, Svetozar Hurban-Vajansky, Octavian Goga, Mikszáth Kálmán,
Ljudevit Gaj, Muxauao Butxosuh / Vitkovics Mihály és mások munkáiban. Fried
István alábbi sorai rövid áttekintést adnak a nemzettudat változását reprezen¬
táló, leginkább németül megjelent munkákról:
Az 1830-as évek látványosan jelzik a nemzetfogalomban beállt változásokat.1832-ben
megjelent Ján Kollár eposzának, a Slávy dcerának (A dicsőség lányának) harciasabb,
bővített változata, 1833-ban jelenteti meg a szlovák Samuel Hoié már címével sokat
mondó, a vélt és a valóságos nemzetiségi sérelmeket, egyben új nemzetelképzeléseket
hangoztató röpiratát: Sollen wir Magyaren werden? (Magyarokká kell-e lennünk?).
1838-ban adja ki a horvát Janko Dra$kovié nemzeti tetteket, nemzetieskedést, nyelvi
tudatot sürgetö brossüräjät Ein Wort an Illyriens hochherzige Töchter über die ältere
Geschichte und neueste Regeneration ihres Vaterlandes (Egy szö Illiria szebb keblü
hölgyeihez a régi történelemről és a haza újabb regenerációjáról) címmel, 1836-ban
kezdik kiadni a cseh történész, FrantiSek Palacky cseh történetének (Geschichte von
Böhmen - Csehország története) német nyelvű változatát, amelyben szintén körvo¬
nalazódik az új, nyelvi alapozású nemzetfogalom, az 1830-as évek elején sorra napvi¬
lágot látnak a Kritikai Lapok című folyóiratban Bajza József és Toldy Ferenc polémiái,
itt számolnak le (vagy kísérlik meg a leszámolást) magyar szerzők hungarus elképze¬
léseivel. Mindezekben a művekben a nemzeti karakterisztikum hangsúlyozása a cél,
és ezáltal ama népegyéniségnek körvonalazása, amelynek be kell töltenie hivatását a
történelemben olyképpen, hogy a lehetőségig kifejleszti önmagát. A differenciálódás,
a nemzetté válás ideológiáját fogalmazzák meg szerzőink."??
A 19. és 20. század fordulóján, amikor az első külföldi egyetemi magyar oktató¬
helyek alakultak, újra fontos szerepet játszott a nem magyar anyanyelvű értel¬
miség körében az ország területén használatos nyelvek ismerete, az együtt élő
kultúrák tisztelete, sőt, a magyar kultúra megismertetésének szándéka a külföl¬
diekkel. A hungarus tudat eredeti formája és tartalma végleg eltűnt, de megma¬
radt belőle egy lényeges összetevő: azok az értelmiségiek, akik vegyes nemzeti¬
ségű családból származtak, vagy etnikailag vegyes területen nőttek fel, több
nyelvben és kultúrában is otthon voltak, hovatartozásukat pedig a lokális kötő¬
dés határozta meg, hatékonyan tudtak hozzájárulni a magyar kultúra külföldi
megismertetéséhez. A fentiek alapján nem lehet egyenlőségjelet tenni a lokális
jellegü hungarustudat (igy, egybeirva, jelezve a fogalom egyediségét) és a nyelvi
alapú magyarságtudat közé.
182 Fried István: Kelet- és Közép-Európa között. Irodalmi párhuzamok és szembesítések a kelet¬
közép-európai irodalmak köréből, Budapest, Gondolat, 1986, 78—79.
s 131 "