Page 131 [131]
A VERNAKULÁRIS NÉPNYELVEKTŐL A NEMZETI NYELVEKIG
lokális identitáshoz a reformáció megjelenését követően társul a vallási hova¬
tartozás is, amely még a nyelvi identitás megjelenése előtt megosztó jellegű
identitásformáló erővé vált. Az említett egyetemi városok is elsődlegesen vagy
az egyik, vagy a másik felekezet számára kínáltak képzést, így Krakkóban, Bo¬
lognában például a katolikus, Utrechtben pedig a protestáns értelmiség tanult.
A lokális identitás különleges esete: a , hungarus" gondolkodás
A középkori európai migrációs folyamatok a kelet-közép-európai térségben is
etnikai, nyelvi és kulturális sokszínűséget eredményeztek. A jövevények beillesz¬
kedtek az új országban, létrehozták saját településeiket, vagy egy más etnikum
mellé költöztek, ettől kezdve ezt a falut, várost tekintették szűkebb hazájuknak,
a fennmaradt dokumentumok szerint pedig egymás nyelvét is megismerték,
természetesen a szükségletüknek megfelelő szinteken.
A középkori Magyarország vonatkozásában így alakult ki az ún. hungarus
gondolkodás, ami elsősorban az értelmiséget, valamint a nemesség írástudó
rétegét jellemezte. Ez elsősorban egy politikai jellegű kulturális kötődés volt,
nem pedig nyelvi vagy származási. A horvát területen, magyar édesanyától szü¬
letett Janus Pannoniust (1434-1472) vagy horvat valtozatban Ivan Cesmickit
mind a magyar, mind a horvát irodalomtörténet a magáénak érzi, ugyanakkor
a régió közös történelmi múltjának is a része, ő viszont — élete és művei tanúsá¬
ga szerint — elsősorban a szülőföldjét is magában foglaló magyar királysághoz,
az országhoz tartozott."
A kölcsönös megismerésre, a műveltségre mint értékre épülő hungarus ideo¬
lógia még a 18. században is meghatározó volt az iskolázott nemesi értelmiség és
a polgárság körében. Például a felső-magyarországi, több nyelvben is otthonos
polihisztort, Bél Mátyást a magyar művelődéstörténet az egyik első hungaroló¬
gus tudósként tartja számon, de ugyanő Matej Bel néven a szlovák tudományos¬
ság egyik előfutára is." Bél, akinek a munkássága a Kárpát-medencei régió közös
7 Viktor Zmegaé et al.: Povijest svjetske knjiZevnosti. Knj. 5, KnjiZevnosti njemackog jeziénog izraza,
skandinavske knjizevnosti, nizozemska i flamanska knjizevnost; knjizevnost na jidisu i madzarska
knjizevnost, Zagreb, Mladost, 1974; és Marianna D. Birnbaum: Janus Pannonius — poet and politi¬
cian, Zagreb, Jugoslavenska akademija znanosti i umjetnosti, 1981; Istvan Fried: From ’Hungarus’
Patriotism to Linguistic Nationalism, in Tomasz Kamusella et al. (eds.): The Palgrave Handbook of
Slavic Languages. Identities and Borders, New York, Palgrave Macmillan, 2016, 245-260.
180 Bél Mátyásról magyarul — a művekből származó részletekkel: Tarnai Andor (szerk.): Bél
Mátyás: Hungariából Magyarország felé, Budapest, Szépirodalmi, 1984; szlovák nyelven pl.:
Istvan Kollai: Rozstiepend minulost. Kapitoly z histérie Slovakov a Madarov, Budapest, Terra
Recognita, 2008.
s 129 "