Page 65 [65]
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT NYELVTUDOMÁNYI KUTATÁSI TEREP
hatása is része a térség általános nyelvi jellemzőinek." Azonos vonás minden
esetben az, hogy a kivándorlók számára nagyon fontos motiváció a befogadó
ország nyelvének megismerése, hiszen a mindennapokban nélkülözhetetlen
tudásról van szó. Nyilvánvalóan a tömeges kivándorlók első csoportjai, akik
ráadásul sok esetben analfabéták voltak, és csak néhány hónapra tervezték tá¬
vollétüket, kevésbé voltak motiváltak, csak a legfontosabb elemeket tanulták meg,
de a mindennapok lexikai kontaktusait még így sem tudták elkerülni. Az új,
idegen fogalmak az új nyelvből épültek be a szlovák, román, lengyel stb. nyelv
valamely dialektusát beszélő egyén nyelvhasználatába. A politikai okból kiván¬
dorlók jóval motiváltabban igyekeztek integrálódni — és ebben a nyelvtanulásnak
kulcsszerep jutott —, hiszen számukra a visszatérés reménye csekély volt. Igye¬
keztek megtartani az otthoni életszínvonalukat, olyan munkát vállalni, amit
megszoktak, amihez értettek, ehhez azonban elengedhetetlen feltétel volt a
nyelvtudás. A legújabb nemzedék, a 21. századi gazdasági kivándorlók már fel¬
készülten, jó, a célországnak megfelelő idegennyelvi alapokkal vágnak neki a
kalandnak, aminek az időtartamát az első nemzedékhez hasonlóan ők sem látják
előre. A felnőttek számára természetes az idegennyelvi munkavégzés, gyermekei¬
ket pedig a befogadó ország oktatási rendszere fogadja be. Ugyanakkor azok a
családok, amelyek nyitva akarják hagyni a visszatérés lehetőségét is, vagy szeret¬
nék átadni a család eredeti nyelvét az utódaiknak, anyanyelvi foglalkozásokat,
hétvégi iskolákat, közösségi alkalmakat (táborok, ünnepek) szerveznek a gyerme¬
keik számára. Nyelvpedagógiai szempontból az így kialakult nyelvváltozat elne¬
vezése örökségi nyelv vagy származásnyelv, a jellemzője pedig az, hogy az írott
nyelvi kompetencia háttérbe szorul, ha volt is, leépül — mivel nincs igazán szük¬
ség rá —, a beszélt nyelv pedig a kivándorolt közösségen belül használható csak.
A kivándorolt egyének és közösségek életmódját, beilleszkedését és ezekhez kap¬
csolódó nyelvi vonatkozásokat először a szociolingvisták kutatták. A nyelvtervezés
egyik klasszikusa, Einar Haugen az amerikai norvég kétnyelvű közösségek nyelv¬
használatának egy egész könyvet szentelt 1953-ban. 9 Az oktatás és annak közvetítő
nyelve a diaszpóraközösségek számára is kulcskérdés volt. Kezdetben az ideiglenes¬
ség miatt természetesnek tűnt, hogy az anyanyelvet beszélő pap, tiszteletes anya¬
nyelvi oktatást szervezzen a gyermekeknek, azonban gyorsan kiderült, hogy nem
7 Több szépirodalmi alkotás is foglalkozik a témával, így egyebek között Oravecz Imre: A rög
gyermekei című, szociográfiai regény trilógiájának 2. kötete, a Kaliforniai fürj (Budapest, Mag¬
vető, 2020), amely egy kivándorolt család történetén keresztül az egymást követő nemzedékek
fokozatos nyelvváltását is végigkíséri.
8° Einar Haugen: The Norwegian Language in America, a Study in Bilingual Behavior, Volume
1: The Bilingual Community; Volume 2: The American Dialects of Norwegian, Bloomington,
Indiana University Press, 1953.
+63 +