Már a földrajzi és a történeti bevezetőben is jól körvonalazható kulcsfogalomként
jelent meg a nyelv. A Földön használatos nyelvek közül alig van olyan, sőt talán
nincs is, amelyiknek a beszélői ne kerülnének kapcsolatba más nyelvekkel. A több
mint hétezer nyelvhez azonban csak alig kétszáz önálló állam kapcsolódik, ami
egyebek között azt is jelenti, hogy több nyelv történeti, szociolingvisztikai, dia¬
lektológiai, nyelvtervezési folyamatát együttesen kell ismerni ahhoz, hogy egy
nyelvi térség természetéről, működéséről, az ott élőkre gyakorolt hatásáról vé¬
leményt alkothassunk. Ez a fejezet azokat a nyelvtudományi területeket tekinti
át röviden, amelyek több nyelv összevetésére, társadalmi szerepének vizsgálatá¬
ra is kiterjednek, és átfogó, alapozó jellegű tudást adnak a térség nyelvi viszo¬
nyainak megértéséhez.
Az első csoportot két történeti meghatározottságú terület, a nyelvtipológia és
az areális nyelvészet szerepének bemutatása alkotja. Erre építve következik a
kontaktológia, valamint a térségre jellemző két- és többnyelvűség áttekintése,
amit ez az alfejezet nyelvpolitikai és szociolingvisztikai szempontok középpont¬
ba állításával tárgyal. A nyelvtervezéssel itt külön nem foglalkozunk, mert mind¬
egyik, az egyes nyelvek sztenderdizációját, normatív változataik létrejöttét tár¬
gyaló fejezet keretét ez adja.
Természetesen a nyelvészet minden területe hozzátehet valamit a kelet-közép¬
európai népek nyelveinek történeti, fonetikai, morfológiai, szintaktikai rendsze¬
rének áttekintéséhez, dialektológiai és szociolingvisztikai jellemzőinek feltárá¬
sához, ezeket tételesen nem tárgyaljuk ebben a fejezetben, mert szétfeszítené a
könyv kereteit, viszont az egyes nyelvek nyelvtervezési folyamataihoz kapcso¬
lódva érintjük majd ezeket is.
Amióta a 19. században elterjedt a nyelvvizsgálat történeti-összehasonlító szem¬
lélete és módszere, a nyelveket genetikus és tipológiai szempontok alapján so¬
rolják csoportokba. A genetikus osztályozás azt jelenti, hogy a kutatók logikai
úton kikövetkeztetnek egy alapnyelvet, amelyre fonetikai, morfológiai jellemzőik,