Page 33 [33]
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT TÖRTÉNELMI TÉRSÉG
Kossuth először 1850-ben egy Teleki Lászlónak írt levelében vázolta fel egy
Magyarország központú államszövetség tervét, amelyben nemcsak a közvetlen
szomszédok, hanem a lengyelek, csehek is szerepeltek volna. Ugyanez foglalkoz¬
tatta a szabadságharc másik ismert alakját, Klapka Györgyöt is. A Kossuth ne¬
vével összekapcsolt, 1862-ben kiadott tervezet? kidolgozója, amint Hermann
Róbert tanulmányában olvasható, Klapka volt.? Mindketten hittek abban, hogy
a térség országainak közös érdeke egy erős szövetségi állam létrehozása. Az így
létrejövő állam segíthetett volna a korábbi vitás nemzetiségi ügyek békés rende¬
zésében is. Kifelé a tagállamok külügyi, kereskedelmi, pénz- és vámügyei közös
irányítással és képviselettel működtek volna, viszont belül, a törvényhozásban a
szövetségben részt vevő népek arányos képviselete mellett érvelt a tervezet. A
mi szempontunkból a nyelvhasználattal kapcsolatosan megfogalmazott gondo¬
latok különösen fontosak, mivel tükrözik azokat a tapasztalatokat, amelyek a
magyar nyelv hivatalossá tételének folyamatában ellenállást váltottak ki a nem
magyar népesség körében:
a) Minden község maga határoz hivatalos nyelve fölött. E nyelven fognak folyni szó¬
beli tanácskozásai; készülni jelentései és levelei a megyefőnökhöz, kérvényei a
kormányhoz és a diétához. Minden község maga szabja meg azt is, iskoláiban melyik
legyen a tannyelv.
b) Minden megye szótöbbséggel dönti el, hogy a közigazgatásban melyik nyelv
használtassék. E nyelven fognak folyni a szóbeli tárgyalások, szerkesztetni a jegy¬
zőkönyvek s a levelezések a kormánnyal. A kormány viszont szintén e nyelven vá¬
laszol, s fogalmazza minden rendeletét.
c) A parlamenti tárgyalásoknál minden képviselő tetszés szerint használhatja az or¬
szágban divó nyelvek bármelyikét.
d) A törvények a megyékben és községekben otthonos valamennyi nyelven fognak
közzététetni.
Ezek a gondolatok akkor fogalmazódtak meg, amikor a kelet-közép-európai —
vagy Kossuth és követői megnevezésével a , dunamenti" — népek nyelvi tervezé¬
se eljutott a státustervezés szakaszába, a korábbi lokális hovatartozástudat he¬
lyébe a nyelvi identitás lépett. Ezt tekintetbe véve még hangsúlyosabb szerepet
kap az ebben a tervezetben indirekt módon jelen lévő kollektív jog, a különféle
etnikumok egyenrangúsága. Sajnos a történelmi helyzet nem kedvezett a
24 Kossuth Lajos: A ,Dunai Szovetség” tervezete, 1862. majus 1. http://mek.niif.hu/04800/04882/
html/szabadku0178.html (Letöltes: 2023. februär 10.)
3 Hermann Róbert: Kossuth konföderációs koncepciója. A magyar emigráció elképzelései az
együttélés üjraszabälyozäsära 1849-1867, Rubicon, XXIX. évf., 2018/2, 11-12.
+ 31°