Page 31 [31]
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT TÖRTÉNELMI TÉRSÉG
A felosztäs a kelet-közep-euröpai régió bonyolult és sokrétű sajátosságainak
figyelembevételével készült, ugyanakkor számos további kérdést vet fel politika¬
történeti, nemzetiségtörténeti és nyelvi szempontból. Az egyik fontos témakört
ezen belül a szövetségkeresés alkotja, amelyben benne rejlett akár egy svájci tí¬
pusú, föderatív alapokra épített soknemzetiségű ország lehetősége is. Ez a típu¬
sú államépítés azonban abban az időszakban, amelyik a nemzetekről szólt, és
inkább az egymástól való különbözőséget mintsem az összetartozást hangsú¬
lyozta, eleve kudarcra volt ítélve. Mindazonáltal — a 21. századból visszatekint¬
ve — legalábbis elgondolkodtató. A következő fejezet ezeket az elképzeléseket
mutatja be röviden.
TERÜLETI INTEGRÁCIÓS ELKÉPZELÉSEK??
Már az 1800-as évek közepén, a modern, nyelvi alapokra épülő nemzeteszme
térhódításakor felmerültek konföderációs elképzelések. Ezek kezdetben a Habs¬
burg Birodalom stabilizálását, vagy ezzel szemben a szláv államok dominanci¬
áját, később pedig az önállóvá vált Magyarország érdekeit szolgálták volna.
Megalkotóik ennek a fő célnak megfelelően képzelték el a kelet-kôzép-eurépai
térség soknemzetiségű területeinek irányítását. Kossuth Lajos például, aki ugyan
, nemzeti szerencsétlenségnek" tartotta a föderalizmust, végül mégis ebben
látta az ország területi integritásának biztosítékát." Mások, így többek között a
cseh Frantisek Palacky, a szlovák Ján Kollár, a horvát Ljudevit Gaj a szláv népe¬
ket egyesítő pánszláv ideológiában fedezték fel azt az összefogó erőt, ami a szláv
nyelvű országok együttműködését jelentette volna. Az együttműködés vezető
szerepére azonban több jelentkező is lett volna, az oroszok, lengyelek, horvátok,
szerbek, szlovákok a saját érdekeiknek megfelelően képzelték el ezt a szellemi
közösséget. Az orosz pánszlávisták szerint például ennek mindenképpen orosz
birodalmi vezetéssel kellett volna létrejönnie, mivel ez hangsúlyozta a szláv
népek közös szembenállását a Habsburgokkal és a magyarokkal egyaránt.? Ezek
a 19. századi, szláv összetartozást hangsúlyozó elképzelések többször előkerültek
2° Romsics Ignác (szerk.): Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19. és 20. században,
Budapest, Teleki László Alapítvány, 1997.
2 Szarka László: Duna-táji dilemmák. Nemzeti kisebbségek — kisebbségi politika a 20. századi
Kelet-Közép-Európában, Budapest, Ister, 1998, 22.
22 A pánszláv gondolatról, kulturális és nyelvi vonatkozásairól írt összefoglaló tanulmányt Gogolák
Lajos A pánszlávizmus címmel, in Szekfű Gyula (szerk.): A magyarság és a szlávok, Budapest, Frank¬
lin, 1944. Új kiadás: Budapest, Lucidus, 2000, 123-136. A szlovák nyelvű magyar nemesség és a
pánszláv ideológia kapcsolattörténetét tárgyalja Demmel József: Pánszlávok a kastélyban. Justh József
és a szlovák nyelvű magyar nemesség elfeledett története című könyve (Pozsony, Kalligram, 2014).
«29 «