Page 175 [175]
ÖSSZEGZÉS
állításként e nyelvi elem az utalószó szerepét tölti be. Ugyanakkor, ha mellette
egy, az idézetre irányuló értékelő vagy egy relacids elem All, akkor a ’ramutatas’
funkciója is működésbe lép. Ebből következve az is elmondható, hogy az idézések
esetében az utalószói szerepet megvalósító mutató névmási elem nem minden
esetben távolodik el az eredeti deiktikus funkciójától. Az idézések a deixis meg¬
valósulásának szempontjából egy skálán helyezhetők el. A skála egyik végpont¬
ját azok az egyenes idézések képezik, amelyek a palatális mutató névmási elem
által a diskurzusdeixis prototipikus módját valósítják meg. A másik végpontnak
azon függő idézések tekinthetők, amelyekben a veláris mutató névmások az
utalószó szerepét töltik be. A két végpont között viszont azok az idézések talál¬
hatók, amelyekben a mutató névmás eltérő fokon és módon valósítja meg a ’râ¬
mutatäs’ es ezzel együtt a diskurzusdeixis müveletet.
A tudomäny szakszövegeinek elemzö vizsgälatät elsösorban az indokolta,
hogy az idézés műveletét megvalósító azon esetek is bemutathatóvá váljanak,
amikor a perspektivizáció ténye implicit(lebb) módon valósul meg. Ezzel a vizs¬
gálattal továbbá az idézésnek az írott nyelvi diskurzusokban való működése,
funkcionalitása is határozottabban kirajzolódott.
A tudomány szakszövegeibe ágyazódó idézések a tudás megosztásához járul¬
nak hozzá. Hozzájárulásuk módját és mértékét nagyban meghatározza, miként
ágyazódnak a szövegbe. A beágyazódás foka az idéző adaptív tevékenységének
az eredménye. A tudomány szakszövegeiben is a függő idézési mód a leggyako¬
ribb, az egyenes pedig a legritkább. Az idézési módok alkalmazásának aránya
mutatja, hogy az idézés funkciója ebben a szövegtípusban elsősorban az, hogy a
mástól származó tudás, annak propozicionális tartalma, összegzése működésbe
lépjen. Az egyenes idézési mód háttérbe szorulása, a függő és a szabad függő
idézés nagyobb számú előfordulása arra is felhívja a figyelmet, hogy az intertex¬
tualitás lehetőségén keresztül hozzáférhetővé váló tudás értelmezése és az adott
szöveg jelentéstartalmához való igazítása válik meghatározó tényezővé az idézés
műveletében; a figyelem nem az idézetre, hanem az abban közöltekre irányul.
Az idéző rész nem minden esetben kíséri az idézetet. E konstruálási mód szintén
azt mutatja, hogy az idézetek dominánsabban ágyazódnak a tudomány szakszö¬
vegeibe. Az idéző rész legjellemzőbb összetevőjének az idézés beszédcselekvését
megjelenítő nyelvi eszköz minősült. Az idéző az eredeti diskurzus feldolgozása
után az idézés fogalmi megalkotását attól függően, hogy milyen célja van magá¬
val az idézettel, több módon is megteheti. A MONDÁS-t megjelenítő nyelvi eszköz
legtöbb esetben az idéző feldolgozó és interpretáló eljárását fejezi ki. A függő
idézési módban figyelhetők meg a MONDÁS elérhetővé tételének legváltozatosabb
nyelvi formái. Ez ismét azzal kapcsolható össze, hogy e szövegekben az idézés
elsődleges célja a mástól származó tudásösszetevő működésbe hozása. Az idézet
e 173.