Oldal 160 [160]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN az esetben a még egyszer működésbe hozza a beszélő — az adott diskurzuson belüli (25a) vagy egy más diskurzusban elhangzott (25b) — megnyilatkozását, amely az új kontextuális körülményekhez igazítva (és soha nem szó szerint, lásd bővebben lentebb) kerül kifejtésre. A még egyszer mondom-hoz hasonló szerkezeti megoldás figyelhető meg a (2509-ben, ahol a mind a mai napig mondom feltételezi, hogy a beszélő saját múltbeli "én-jéhez köthető mondását összegzi újra. Mint az a (25a-c) példákból látható, a perspektivizáció jelöltté tételének több lehetősége van. Ezen lehetőségek altal a mondom-mal alkotott konstrukciók idézésként értelmezése fokozat kérdésének tekinthető, az önidézés lehetséges megvalósulásain belül nyitott kategóriát alkotva. A perspektivizációt explicitté tevő nyelvi elemek részletesebb vizsgálatot kívánnak meg. A mintában a (25a)-ban látható még egyszer mellett ezt az alábbi nyelvi eszközök valósították meg. 40 35,79 6,68 5,02 6,02 6,14 5,12 5,23 6,02 5,49 5,58 10 401 412 502 gg 1,79 088 10. ábra. A mondom mellett a perspektivizációt működésbe hozó nyelvi elemek (90). A 10. ábra azon nyelvi lehetőségeket és azoknak a vizsgált anyagban való százalékos előfordulását mutatja, amelyekkel a beszélő a saját mondásának konstruálása során jelölni tudja azt, hogy a mondás nem vagy nem csupán az aktuális tén-jéhez köthető. E nyelvi eszközök nem alkotnak homológ sort, de közös öszszetevöjük a folyamatszerűség, ismétlés, "gyakoriság? kifejezésével a lehetséges tén-ek közül egy mozgásba hozása. A perspektivizációt explicitté tevő nyelvi elemek jellemzően közvetlenül az ige előtti pozíciót töltik be (a vizsgált anyagban két esetben kerültek az ige mögé: e 158 e
