Oldal 156 [156]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
A mondtammal alkotott idézések vizsgálata
A mondtam részvételével alkotott konstrukciók a nyelvi mintában alapvetően
kétféle módon valósították meg az idézés nyelvi műveletét.
(23a) — Ki vagy? — kerdeztek kezräzäs közben. — Szovjet? — Nem — ingattam a fejemet.
— Cseh? — Az sem. Vállfölhúzások, nevetés. — Magyar — mondtam. Nem értették.
Nem hallottak még rólunk."??
(23b) Ezért mondtam azt, hogy a megszavazott vagyonrendeletben foglalt számok sze¬
repelnek az SZMSZ-ben."
A (23a-b) példák azt a két lehetőséget szemléltetik, amelyek a nyelvi mintában
a mondtam igealakkal megvalósított (önjidéző konstrukciókban megfigyelhető
volt. A két példa közötti alapvető különbség a következőkben összegezhető. A
(23a)-ban az önidézés egy beágyazott megnyilatkozáslánc részeként, annak egy
fordulójaként jelenik meg. A társalgások idézésében szereplő önidézés a narratív
szövegtípusokra válik jellemzővé, a nyelvi mintában a szépirodalmi szövegek
tipikus sajátosságainak tekinthető (lásd 9. ábra), de funkcióját tekintve minden
olyan diskurzusra jellemzővé válhat, ahol egy történet elbeszélése zajlik, és az
abba ágyazódó társalgásokban az aktuális megnyilatkozó múltbeli "én-je az el¬
beszélés szereplőjeként szót kap. Ebben az esetben az önidézés dialogikus jelle¬
gét az adja, hogy az egy társalgás egyik fordulójaként jelenik meg, illetve jelenhet
meg. A (23b) elemzését érdemes a (23a) jellemzőit alapul véve meghatározni.
Ebben az esetben az önidézés egy megnyilatkozóhoz köthető beágyazott meg¬
nyilatkozásként definiálható, alapvetően tehát a monologikusság jellemzi. Ugyan¬
akkor a dialogikus jelleg itt is felvethető: a (23b)-ben és az ahhoz hasonló ese¬
tekben ugyanis az aktuális megnyilatkozó múltbeli én-jével alakít ki diskurzust,
korábbi megnyilatkozásának idézése során a metareflexivitásnak eltérő fokú
érvényesülésére és érvényesítésére is lehetőséget adva. Ebben a szerepben az
önidézés leginkább az újraemlítés, újrafogalmazás funkcióját tölti be. A (23b)
részletezőbb elemzése előtt érdemes azt bemutatni, hogy a nyelvi mintában e
két tipikus eset milyen mértékben jelenik meg az MNSZ2 alkorpuszaiban.
139 #6143819
40 #51614573
+ 154 +