Oldal 108 [108]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN 15. táblázat. A idéző rész és az idézet helyzete egymáshoz képest (90). idéző rész — idézet | idézet — idézé rész one ágyazó dik mond 29,22 56,90 13,88 ir 57,90 40,12 1,98 idéz 41,69 57,69 0,62 hangsúlyoz 94,02 5,98 0,00 emlit 99,30 0,70 0,00 firtat 86,52 13,48 0,00 bizonygat 77,99 17,03 4,98 A 15. táblázat adatait elemezve elmondható, hogy a mond-dal és az idéz-zel alkotott idézéseknél az idéző rész nagyobb arányban kerül az idézet után, mint a többi igénél. Az ír-nál az idéző rész — idézet (57,90%), illetve az idézet — idéző rész (40,12%) szerkezeti megoldás közel hasonló arányban jelenik meg. Kiemelkedővé válik viszont az, hogy a jelentésükben specifikus(abb) igéknél (hangsúlyoz, említ, firtat és bizonygat) az idéző rész — idézet szerkesztettségi mód válik meghatározóbbá, továbbá a hangsúlyoz-zal, az említ-tel és a firtat-tal alkotott idézések esetében a nyelvi mintában nem volt arra példa, hogy az idéző rész az idézetbe ágyazódna. Külön kiemelném még azt, hogy a firtat ige esetében csak a szépirodalmi alkorpuszba tartozó idézéseknél figyelhető meg az, hogy az idésow zet megelőzi az idéző részt. A bizonygat-nal pedig azok az idézések, amikor az idéző rész az idézetbe ágyazódik, szintén csak a szépirodalom alkorpuszából kerültek ki. Az idéző rész felépítése, az abban megjelenő, kidolgozásra kerülő nyelvi elemek nem válnak jellemzővé sem az igékre, sem az igékkel alkotott idéző konstrukciókra. Általánosságban véve e nyelvi elemek a beágyazott megnyilatkozás személyhez kötésén kívül az eredeti diskurzus kontextuális körülményei közül az eredeti diskurzus helyét (például tanulmányában, visszaemlékezésében, sajtótájékoztatón, egyesületben, bizottság előtt, levélben) és idejét (tegnap, kormányülés után, második beszélgetésünk közben, két évvel ezelőtt, rögtön) jeleníthetik meg, illetve egyéb körülményeket: a beágyazott megnyilatkozás befogadóit (parasztnak, Teddy mackónak), a beágyazott megnyilatkozó pozícióját (vezérszónokként, vezetőként), a mondás minőségét (mosolyogva, állhatatosan, erősen, hosszasan, lelkesen, nagy hangon, szaporán, szenvedélyesen). Ezek a nyelvi elemek összhangba hozhatók az igék szemantikájával, például a mond ige esetében: /vki mond vmit] vmikor, vhogyan, vkinek, vmiként. + 106 +
