Oldal 108 [108]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
15. táblázat. A idéző rész és az idézet helyzete egymáshoz képest (90).
idéző rész — idézet | idézet — idézé rész one ágyazó dik
mond 29,22 56,90 13,88
ir 57,90 40,12 1,98
idéz 41,69 57,69 0,62
hangsúlyoz 94,02 5,98 0,00
emlit 99,30 0,70 0,00
firtat 86,52 13,48 0,00
bizonygat 77,99 17,03 4,98
A 15. táblázat adatait elemezve elmondható, hogy a mond-dal és az idéz-zel al¬
kotott idézéseknél az idéző rész nagyobb arányban kerül az idézet után, mint a
többi igénél. Az ír-nál az idéző rész — idézet (57,90%), illetve az idézet — idéző
rész (40,12%) szerkezeti megoldás közel hasonló arányban jelenik meg. Kiemel¬
kedővé válik viszont az, hogy a jelentésükben specifikus(abb) igéknél (hangsúlyoz,
említ, firtat és bizonygat) az idéző rész — idézet szerkesztettségi mód válik meg¬
határozóbbá, továbbá a hangsúlyoz-zal, az említ-tel és a firtat-tal alkotott idé¬
zések esetében a nyelvi mintában nem volt arra példa, hogy az idéző rész az
idézetbe ágyazódna. Külön kiemelném még azt, hogy a firtat ige esetében csak
a szépirodalmi alkorpuszba tartozó idézéseknél figyelhető meg az, hogy az idé¬
sow
zet megelőzi az idéző részt. A bizonygat-nal pedig azok az idézések, amikor az
idéző rész az idézetbe ágyazódik, szintén csak a szépirodalom alkorpuszából
kerültek ki.
Az idéző rész felépítése, az abban megjelenő, kidolgozásra kerülő nyelvi elemek
nem válnak jellemzővé sem az igékre, sem az igékkel alkotott idéző konstrukci¬
ókra. Általánosságban véve e nyelvi elemek a beágyazott megnyilatkozás sze¬
mélyhez kötésén kívül az eredeti diskurzus kontextuális körülményei közül az
eredeti diskurzus helyét (például tanulmányában, visszaemlékezésében, sajtó¬
tájékoztatón, egyesületben, bizottság előtt, levélben) és idejét (tegnap, kormány¬
ülés után, második beszélgetésünk közben, két évvel ezelőtt, rögtön) jeleníthetik
meg, illetve egyéb körülményeket: a beágyazott megnyilatkozás befogadóit
(parasztnak, Teddy mackónak), a beágyazott megnyilatkozó pozícióját (vezér¬
szónokként, vezetőként), a mondás minőségét (mosolyogva, állhatatosan, erősen,
hosszasan, lelkesen, nagy hangon, szaporán, szenvedélyesen). Ezek a nyelvi elemek
összhangba hozhatók az igék szemantikájával, például a mond ige esetében: /vki
mond vmit] vmikor, vhogyan, vkinek, vmiként.
+ 106 +