Page 58 [58]
OCR
AZ IDÉZÉS MINT ÚJRAKONSTRUÁLÁS szövegalkotója és az idézés megalkotója között oszlik meg még az egyenes idézési módban is. Az idéző tevékenység az eredeti diskurzus megértésével és értelmezésével kezdődik el, továbbá az idézet az idéző/interpretátor tevékenysége során válik hozzáférhetővé. Ez pedig azt eredményezheti, hogy az idéző értelmezői és interpretáló folyamata, újrakonstruálási, újrakontextuálási tevékenysége is benne van, működésbe lép az idézetben reprezentált szövegértelem újraélesztésében. Az idézetben a tudatosság szubjektuma következésképpen csupán az eredeti, idézésre szánt diskurzusért tehető teljes mértékben felelőssé, amelyből az idéző — csak egy-egy kiemelt részletet — az interpretációval is jellemezhető idézés során más létezésbe, más kontextusba helyez át, így az eredeti diskurzushoz képest jelentéseltolódások mehetnek végbe. Annak függvényében, hogy az idéző aktivitása csak az idézés műveletére vagy az idézetre is kiterjed, illetve hogy az idéző az idézés során a perspektivizációt milyen módon teszi jelöltté, az idézet tartalmáért vállalt felelősség eltérő fokozatúvá válhat. A három fentebb bemutatott idézési módot egymáshoz viszonyítva a felelősségvállalás mértékéről a következő megállapítások tehetők. Az egyenes idézésben, ahol az eredeti diskurzusnak vagy e diskurzus egy-egy részletének szó szerinti visszaadása történik meg, az idéző aktivitása a legalacsonyabb, az idézett rész tudatosság szubjektuma pedig a felelősségvállalás magasabb fokával jellemezhető. Ehhez képest a függő idézés során, ahol az idéző az eredeti diskurzus propozicionális tartalmát reprezentálhatja, az idézet tudatosság szubjektuma a felelősségvállalás alacsonyabb fokával jellemezhető. A szabad függő idézés funkcionális értelmezésébe természetszerűleg beleférnek azok az esetek is, amelyekben a tudatosság szubjektumának jelölése hiányzik. Ekkor bizonytalanná válhat, hogy ki felelős az idézett részért.1* A semleges kiindulópont Idézések során a nem kontextusfüggő semleges kiindulópont az idézés feldolgozását határozza meg. A semleges kiindulópont - lehorgonyzö kontextualizälö'” — a (11) példában Kovács László, aki az idéző részben elérhetővé teszi a MONDÁS-t, ezáltal az idézetben közölt tartalmat is. Kovács László lehorgonyzó kontextualizáló a figyelem előterébe helyezett információ személyhez, dologhoz kötését végzi el 54 A jelen tanulmány ugyan nem érinti, de az információkért vállalt felelősség kérdése azoknál az idézéseknél válhat még problémává, melyekben nem egy már létező, , kimondott" diskurzus, hanem tudati folyamatok visszaadása történik meg. Továbbá a fikció kérdése is árnyalhatja a tudatosság szubjektumának az idézésekben való működését. 15 Tátrai: A kontextualizáció műveletei, 2022, 50, 58, 60-61. s 56 +
