Page 58 [58]
AZ IDÉZÉS MINT ÚJRAKONSTRUÁLÁS
szövegalkotója és az idézés megalkotója között oszlik meg még az egyenes idé¬
zési módban is. Az idéző tevékenység az eredeti diskurzus megértésével és ér¬
telmezésével kezdődik el, továbbá az idézet az idéző/interpretátor tevékenysége
során válik hozzáférhetővé. Ez pedig azt eredményezheti, hogy az idéző értel¬
mezői és interpretáló folyamata, újrakonstruálási, újrakontextuálási tevékeny¬
sége is benne van, működésbe lép az idézetben reprezentált szövegértelem újra¬
élesztésében. Az idézetben a tudatosság szubjektuma következésképpen csupán
az eredeti, idézésre szánt diskurzusért tehető teljes mértékben felelőssé, amely¬
ből az idéző — csak egy-egy kiemelt részletet — az interpretációval is jellemezhe¬
tő idézés során más létezésbe, más kontextusba helyez át, így az eredeti diskur¬
zushoz képest jelentéseltolódások mehetnek végbe. Annak függvényében, hogy
az idéző aktivitása csak az idézés műveletére vagy az idézetre is kiterjed, illetve
hogy az idéző az idézés során a perspektivizációt milyen módon teszi jelöltté, az
idézet tartalmáért vállalt felelősség eltérő fokozatúvá válhat.
A három fentebb bemutatott idézési módot egymáshoz viszonyítva a felelős¬
ségvállalás mértékéről a következő megállapítások tehetők. Az egyenes idézés¬
ben, ahol az eredeti diskurzusnak vagy e diskurzus egy-egy részletének szó
szerinti visszaadása történik meg, az idéző aktivitása a legalacsonyabb, az idézett
rész tudatosság szubjektuma pedig a felelősségvállalás magasabb fokával jelle¬
mezhető. Ehhez képest a függő idézés során, ahol az idéző az eredeti diskurzus
propozicionális tartalmát reprezentálhatja, az idézet tudatosság szubjektuma a
felelősségvállalás alacsonyabb fokával jellemezhető. A szabad függő idézés
funkcionális értelmezésébe természetszerűleg beleférnek azok az esetek is, ame¬
lyekben a tudatosság szubjektumának jelölése hiányzik. Ekkor bizonytalanná
válhat, hogy ki felelős az idézett részért.1*
A semleges kiindulópont
Idézések során a nem kontextusfüggő semleges kiindulópont az idézés feldol¬
gozását határozza meg. A semleges kiindulópont - lehorgonyzö kontextualizälö'”
— a (11) példában Kovács László, aki az idéző részben elérhetővé teszi a MONDÁS-t,
ezáltal az idézetben közölt tartalmat is. Kovács László lehorgonyzó kontextualizáló
a figyelem előterébe helyezett információ személyhez, dologhoz kötését végzi el
54 A jelen tanulmány ugyan nem érinti, de az információkért vállalt felelősség kérdése azoknál az
idézéseknél válhat még problémává, melyekben nem egy már létező, , kimondott" diskurzus,
hanem tudati folyamatok visszaadása történik meg. Továbbá a fikció kérdése is árnyalhatja a
tudatosság szubjektumának az idézésekben való működését.
15 Tátrai: A kontextualizáció műveletei, 2022, 50, 58, 60-61.
s 56 +