Page 36 [36]
AZ IDÉZÉS MINT ÚJRAKONSTRUÁLÁS
(1b) , Inkább azt szeretném, ha nem nyernék semmit" — mondta Nemes Jeles László egy
héttel ezelőtt az Origónak adott interjújában."
Az idézés létrehozásánál az aktuális megnyilatkozó az írott vagy a beszélt nyel¬
vi reprezentációt (1a) — diskurzusként való funkcionálását, létezését megteremt¬
ve! . feldolgozza, majd a feldolgozott diskurzust, illetve annak egy részletét az
idézés nyelvi lehetőségén keresztül hozzáférhetővé teszi mások számára (1b). Az
aktuális megnyilatkozó ekképp az idézés folyamatának egy pontján éppúgy be¬
fogadója az idézni kívánt diskurzusnak, mint később a saját diskurzusának: az
aktuális megnyilatkozó és az idézésre szánt, beágyazni kívánt diskurzus között
is diszkurzív viszony létesül. Az idézés megalkotásakor az aktuális megnyilat¬
kozó - azaz az idézni kívánt megnyilatkozással történő diszkurzív viszonyba
kerülés eredményeképpen az idéző -— interpretálóvá válik, aki kiszakítva az
eredeti kontextusából a feldolgozott és az idézésre előkészített diskurzust vagy
diskurzusrészt, azt új, általa megalkotott kontextusba helyezi át. Az (1b) esetben
az interszubjektív ellenőrizhetőség lehetőségét, az eredeti szövegrész megalko¬
tásának előidejűségét kihasználva , hidat ver múlt és jelen között, a szöveg (ká¬
noni)! értelme és snekünk szólóx értelme között".9? Az idézés tehát
újrakontextuálás: az idézni kívánt diskurzus új kontextusba helyezése, és egyben
újrakonstruálás: egy már nyelvileg megkonstruált és a feldolgozás által megte¬
remtett diskurzus idézésként való újraalkotása. E folyamatok során jelentéseltolódás
megy végbe."
99 Onozó Róbert - Papp Eszter - Varga Ferenc: A Saul fia nyerte a zsűri nagydíját Cannes-ban,
Origo, 2015. május 24. http://www.origo.hu/filmklub/blog/dijak/20150524-a-saul-fia-nyerte¬
cannes-2015-nemes-jeles-laszlo-ifjusag-carol.html (Letöltés: 2015. május 25.)
Vö. Gadamer: Igazság és módszer, 1984; uő: Szöveg és interpretáció, ford. Hévizi Ottó, in
Bacsó Béla (szerk.): Szöveg és interpretáció, Budapest, Cserépfalvi, 1991, 17-41; Tolcsvai
Nagy: A magyar nyelv szövegtana, 2001, 60.
A zárójel alkalmazása tőlem (Cs. N.) származik. Az idézésre előkészített diskurzus vagy annak
egy részlete ugyanis nem minden esetben tekinthető a kánon tagjának, de bizonyos értelemben
az idézést létrehozó szövegalkotó idéző, hagyományozó tevékenységével a kanonizáció folyamatát
kezdheti el. E folyamatra lásd Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai
identitás a korai magaskultúrákban, ford. Hidas Zoltán, Budapest, Atlantisz, 1999, 103. Lásd
Az idézés működése a tudomány szakszövegeiben című fejezetben.
Jauss, Hans Robert: A recepció elmélete, ford. Kulcsár-Szabó Zoltán, in Kulcsár-Szabó Zoltán
(szerk.): Recepcióelmélet — esztétikai tapasztalat — irodalmi hermeneutika, Budapest, Osiris,
1999, 11.
13 Vö. Fehér M. István: Szóbeliség, írásbeliség, hermeneutika, Világosság, XLIX. évf., 2008/6,
25—32; lásd még Gadamer: Igazság és módszer, 1984, 325; Ong, Walter: A szöveg mint interpre¬
táció, ford. Schreiner Orsolya, in Nyíri Kristóf — Szécsi Gábor (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség,
Budapest, Áron, 1998, 149.
100
=
e
102
+ 34 +