Page 32 [32]
A KOGNITÍV NYELVÉSZET ÁTTEKINTÉSE
A diszkurzivitás előtérbe helyezésének következménye az is, hogy a figyelem¬
irányítás már önmagában a diskurzus feltételeként határozható meg: a diskur¬
zusok közös figyelmi jelenetként történő értelmezése azzal jár, hogy a közös fi¬
gyelmi jelenetben a nyelvi szimbólumok azáltal, hogy jelentéseket tesznek
hozzáférhetővé, a figyelmet irányítják a diskurzus egy összetevőjére (lásd 2. ábra).
A közös figyelmi jelenetekben hozzáférhetővé váló interakciók teremtik meg
azt az interszubjektív kontextust, amelyben a nyelvi szimbólumok működésbe
lépnek.
A jelentésképzés diszkurzív folyamatában a közös figyelmi jelenetként funk¬
cionáló diskurzusokban a résztvevők a jelentéseket egymás számára úgy teszik
hozzáférhetővé, hogy figyelmük az ún. referenciális jelenetre irányul.
A Diskurzusvilág N
‚X REFERENCIÄLIS JELENET 5
1. ábra. A nyelvi tevékenység triadikus sémája.?
Amint az 1. ábrán látható, az interszubjektív megismerést egy triadikus viszony¬
rendszer jellemzi. A nyelvi referencia ekképp olyan interszubjektív aktusnak
tekinthető, amely során a megnyilatkozó a befogadót a nyelvi szimbólumok al¬
kalmazásával ráveszi arra, hogy a figyelmét a referenciális jelenetre, illetve annak
összetevőire irányítsa. A nyelvi szimbólumok működtetése a diskurzusvilágban
89 Tátrai: Bevezetés a pragmatikaba, 2011, 31; vö. Sinha, Chris: The epigenesis ofsymbolization, 2009,
https://citeseerx.ist.psu.edu/document?repid=repl&type=pdf&doi=6fa7f6731299bc917dfa9490
965a136272779371 (Letöltes: 2022. szeptember 23.); Tomasello: Gondolkodás és kultúra, 2002.
+30 e