Page 26 [26]
A KOGNITÍV NYELVÉSZET ÁTTEKINTÉSE
határozza meg, miként ismerjük, illetve dolgozzuk fel a tapasztalati tér összete¬
vőit, másfelől milyen tapasztalati térben tesszük ezt meg.
A tapasztalat alapján szerzett tudás elmében való rögzítését az absztrahálás,
a sematizáció folyamatán keresztül végezzük el, majd az így kialakított fogalmat
nyitott kategóriákba rendezzük. A séma szervezett memóriastruktúrát is jelöl,
amely a világról való tudásunkat, elvárásainkat rendszerezi, és az észlelést, a
feldolgozást, az emlékezést és a következtetéseket irányítja."
A megismerő ember elméje a külső hatásokat észlelésként feldolgozza, többnyire nem
tudatosan. A fontosnak ítélt észlelési összetevőket kiválasztja, függetleníti az észlelés
körülményeitől, és általánosítja, azaz absztrahálja információvá alakítva. Ekképp
tárolja és vonatkoztatja az adott kategóriába tartozó példányokra. [...] A sémák" a
nyelvről való tudásban dekontextualizáltak, azaz függetlenednek a memóriában a
számos ténylegesen tapasztalt előfordulástól, de háttértudásként általában hozzájuk
kapcsolódik a prototipikus kontextus, szorosabban a behívott fogalmi környezet."
A megismerés során elvonatkoztatások révén, kategóriákba rendezve tároljuk a
tudásunkat. Miként a dolgokat, a nyelv egységeit is mint példányokat kategóri¬
ákba soroljuk be a felismert tulajdonságok alapján." A besorolás fő elve a csa¬
ládi hasonlóság: a kategóriába addig sorolunk be valamit, amíg legalább egy
olyan tulajdonságot fedezünk fel a példányban, amely a kategóriára jellemző.
Ezáltal a kategória nem minden példánya rendelkezik ugyanazon tulajdonsá¬
gokkal, nem minden tagja egyenrangú: vannak központi példányok, melyek a
kategória legtöbb tulajdonságának megfelelnek, és vannak periférikusak, melyek
a kategória kevesebb tulajdonságával rendelkeznek. Egy-egy példány ezáltal több
kategóriába is tartozhat, a kategóriák határai nem élesek, hanem érintkeznek
egymással. A kategória ezek mellett tartalmazhat ún. prototipikus példányt: ez
a kategória minden tulajdonságának megfelel.
6
©
Vö. Bartlett, Frederic Charles: Remembering: A Study in Experimental and Social Psychology,
Cambridge, Cambridge University Press, 1932; Rumelhart, David E. - Ortony, Andrew: The
Representation of Knowledge in Memory, in Anderson, Richard C. — Spiro, Rand J. — Montague,
William E. (eds.): Schooling and the acquisition of knowledge, Hillsdale, NJ., Erlbaum, 1977, 99-135.
Kiemelés tőlem (Cs. N.).
71 Tolcsvai Nagy: Bevezetés, 2017, 33, 34-35; lásd továbbá Langacker: Foundations, 1987, 116-137.
Tolcsvai Nagy: Kognitív szemantika, 2010, 24; vö. még Tolcsvai Nagy: Bevezetés a kognitív
nyelveszetbe, 2013, 114-129; Tolcsvai Nagy: Jelentestan, 2017, 215-222; anem tudomänyos, ún.
népi megismerésre lásd bővebben pl. Rosch, Eleanor: Human Categorization, in Warren, N. (ed.):
Studies in Cross-Cultural Pshychology, Vol. I., London, Academic Press, 1977, 1-49; Eysenck,
Michael W.- Keane, Mark T.: Kognitív pszichológia, ford. Bocz András, Budapest, Nemzeti Tan¬
könyvkiadö, 1997, 280-287; Geeraerts, Dirk: Diachronic Prototype Semantics: A Contribution
to Historical Lexicology, Oxford, Clarendon Press, 1997, 10-22.
a
s
s 24 +