Page 13 [13]
BEVEZETÉS
között, akkor az az alárendelő mondatviszonyok valamely típusába sorolható."
1988-as tanulmányában az idézést, ezen belül az egyenes idézést már szeman¬
tikai kategóriának véli, de definíciójában emellett még megjelenik a szintaktikai
összetevő is: ,a grammatikailag jelölt idézés specifikus jelensége a nyelvnek. [...]
Az ilyen idézés grammatikai eszközökkel megszerkesztett és grammatikai elem¬
zéssel megragadhaté szôvegtani-mondattani forma”.?°
A funkcionális fordulat előtt a függő idézés hasonló értelmezési folyamaton
megy keresztül, mint az egyenes idézés. Mivel ez az idézési mód erőteljesebben
valósítja meg az alárendelést, ezért a mondattanok részévé válik, ése munkákban
elsősorban az idéző mondat és az idézet közötti szintaktikai kapcsolat hangsú¬
lyozása kerül az előtérbe. De emellett az idézett részben megvalósuló, gramma¬
tikailag jelöltté váló személy-, idő- és módbeli eltolódások kérdése is szóba kerül,"
mely - e munkákban még kimondatlanul - az aktuális megnyilatkozó nézőpont¬
jához képest válik értelmezhetővé.
Ezekhez képest a szabad függő beszéddel foglalkozó vizsgálatok a nyelvtu¬
domány pluralizálódása és kiszélesedése előtt tartalmazzák az idézés működé¬
sére és műveletére irányuló reflexiókat. Ennek okát abban lehet összegezni, hogy
ezt az idézést a kutatók egyértelműen parole jelenségnek tartják, ezért úgy
vélik, hogy a parole vizsgálatára alkalmas stilisztika és a szövegtan keretén
belül nyílik lehetőség a tüzetesebb vizsgálatukra.? Murvai Olga a szabad függő
beszéddel foglalkozó monográfiájában ezt így összegzi: , A közlésformák közül
az egyenes és a függő beszéd [...] pontosan kijelölhető mondattani szabályai,
beszédhelyzethez kötött törvényszerű alkalmazása miatt nem szolgáltatott
alapot vitás kérdésekre. A harmadik közlésforma, az egyenes és a függő beszéd
5 Dömötör Adrienne: A magyar nyelv egyenes idézeteinek és idéző mondategységeinek kapcsola¬
táról, Magyar Nyelvér, 107. évf., 1983/4, 473.
2 Dômôtôr Adrienne: A grammatikailag jelolt idézések a konyvnyomtatas elsé évtizedeiben, Magyar
Nyelv, LXXXIV. évf., 1988/3, 285.
2 Vö. például Klemm Antal: Magyar történeti mondattan, Pécs, Pécsi Egyetemi Könyvkiadó, é.
n., 567-573.
2 Läsd példäul Bally, Charles: Le style indirect libre en français moderne, Germanisch-Romanische
Monatsschrift, vol. 4, 1912/11, 549-556, 597-606; Spitzer, Leo: Zur Entstehung der sogenannten
Erlebte Rede, Germanisch-Romanische Monatsschrift, vol. 16, 1928, 327-332; Steinberg, Günter:
Erlebte Rede, Ihre Eigenart und ihre Formen in neurer deutscher, französischer und englischer
Erzählliteratur, Göppingen, Kimmerle, 1971; Pascal, Roy: The dual voice. Free indirect speech and
its functioning in the ninetheenth century European novel, Manchester, Manchester University
Press, 1977; Herczeg Gyula: A modern magyar próza stílusformái, Budapest, Tankönyvkiadó,
1975; Murvai: Szöveg és jelentés, 1980; Banfield, Ann: Unspeakable sentences. Narration and
representation in the language of fiction, Boston, Routledge, 1982.
+11 +