Page 77 [77]
ELBESZÉLÉS VAGY DRÁMA? A KÉRDÉS FELVETÉSE
műveken is kimutatható, és ami megérdemli, hogy közelebbi vizsgálat tárgyává tegyük?
Az alábbiakban amellett fogok érvelni, hogy ez utóbbiról van szó: megítélésem szerint
Goethe művészi intuíciója hibátlanul működik, amikor a gondolkodó Rembrandtban a
színházi rendezőt ismeri fel. Hipotézisem szerint ez a megközelítés — ha sikerül fogalmi¬
lag és módszertanilag is kellőképpen megalapozni — lehetőséget kínál számos, a Remb¬
randt-kutatásban korábban fölmerült és a kutatás eddigi paradigmatikus kereteibe nem
illeszkedő anomália tisztázására is.
1 ] ELBESZÉLÉS VAGY DRÁMA? A KÉRDÉS FELVETÉSE
Dolgozatom e hosszabb, második részében Rembrandt olyan munkáival foglalkozom,
amelyek bibliai, kisebb részben antik mitológiai, illetve históriai tárgyú történeteket
,ábrázolnak". Azért használom egyelőre ezt a semleges és semmitmondó kifejezést,
hogy megvilágítsam megközelítésem speciális mivoltát, illetve jelezzek bizonyos, ebből
következő elhatárolásokat és metodológiai megfontolásokat — mert amit a további¬
akban Rembrandt , narrációjának" nevezek, az nem pontosan fedi a képi elbeszélés¬
kutatásnak a kortárs művészettörténeti diskurzusban meghonosodott megközelítéseit
és módszertanát! A. Ez indokolja a polemikusnak szánt alcímet is: a bizarr neologizmust,
amelynek eredetére még visszatérek, tudatosan a , narratológia" fogalmának alternatí¬
vájaként választottam. Szigorúan Rembrandt nevéhez kötött használatát az indokolja,
hogy egy történetileg és műfajilag is jól körülhatárolható festői-grafikusi praxist nevez
meg, amelynek — amennyire meg tudom ítélni — nincs sem előzménye, sem érdemi
folytatása az újkori, illetve a modern európai képzőművészetek történetében. Egy fes¬
tőknél inkább atipikus szcenografikus-dramaturgi észjárás feltárásáról van szó: sokat is
fogok színpadról, szerepekről, eseményszerűségről és hasonlókról beszélni, ami kevéssé
jellemző a mainstream képnarratológia szóhasználatára.
A félreértéseket elkerülendő rögtön hozzáteszem, hogy csupán metaforikus értelem¬
ben van szó színházról vagy színpadról: annak, amit a korai Rembrandt sajátos , szín¬
padi" elbeszélésmódjáról itt elmondandó vagyok, nem sok köze van a XVII. századi
holland színház intézményéhez, illetve a korabeli színjátszás kultúrájához. Bár tudjuk,
hogy amszterdami évei során Rembrandtot sokrétű kapcsolat fűzte a városi-polgári
literátor értelmiséghez, barátai közt akadtak színpadi szerzők, és volt dolga például a
14 Krvcer P. 1998, THomka 1998, HorvaATH 2010, Kemp 2013
75