Page 34 [34]
DOMA PETRA
egész Európában jelentős mértékben megnőtt az érdeklődés a szigetország iránt.
Ez eleinte a japonizmusban nyilvánult meg, s elsősorban a különböző képzőmű¬
vészeti ágakra volt hatással, a századfordulóra azonban a , japán láz" egyre több
területet meghódított, így a japán színházra is egyre többen voltak kíváncsiak.
Jelen tanulmány az első japán színházzal foglalkozó újságcikk publikálásá¬
tól vizsgálja a japán színház megjelenését, illetve a magyar közönség japán¬
színház-képének alakulását 1900-ig. Ez az elemzés a terjedelmi keretekre te¬
kintettel csak az első része egy kiterjedt kutatásnak, amely az Osztrák-Magyar
Monarchia felbomlásáig, vagyis 1918-ig mutatja be a különböző színházi ese¬
ményeket. Fontos leszögezni továbbá, hogy a vizsgálat a korabeli Magyarország
területére vonatkozik, ám a Monarchia többi régiójának feltérképezése min¬
denképpen jövőbeli kutatás alapját képezheti. A szöveg párhuzamosan, illetve
egymásra vonatkoztatva mutatja be a japán színházról a különböző magyar
sajtótermékekben megjelenő írásokat és a Magyarország területén ebben az
időszakban megfordult japán előadókat. A tanulmány célja tehát a történeti
áttekintés mellett az, hogy rávilágítson a korabeli nézők feltételezett tudására
és háttérinformációira általánosságban a japán színházról, valamint hogy a
korszakban fellépő társulatokról meglévő hiteles információkkal összevetve
vizsgálja e tudás valóságtartalmát. Hipotézisem, hogy a kezdeti időszakban
rendkívül kevés valós és helytálló információ jutott el a magyar közönséghez,
s ezek az információk nem álltak kapcsolatban az ekkor fellépő társulatokkal.
A tanulmány elsődleges forrásai a kijelölt korszakban megjelenő sajtótermékek,"
míg másodlagos forrásként a korábbi évek alatt született egy-egy társulatot
bemutató tanulmányok szolgálnak.
AZ ELSŐ CIKKEK ÉS AZ ELSŐ TÁRSULAT
A magyar publikum 1844-ben olvashatott először a japán színházról a Nemzeti
Ujság szeptember 7-i számában." A rövid és rendkívül zavaros cikk egy Mujakóban
(feltételezhetően Kiotóra utalnak") található színházról szól, mely alapvetően
alá a nyugati nagyhatalmakkal, köztük 1869. október 18-án az Osztrák-Magyar Monarchiával.
Bővebben: Szerdahelyi István: Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Japán Császárság között 1869.
október 18-án kötött kereskedelmi szerződés, in Farkas Ildikó et al. (szerk.): Tanulmányok a
magyar-japán kapcsolatok történetéből, Budapest, ELTE Eötvös, 2009, 27—43.
5 A kutatónak jelentős segítséget nyújt Koósz István bibliográfiai gyűjtése a témában: Koósz:
A japán színház.
6 Ikervärosi hirnök, Nemzeti Ujsag, 1844. szeptember 7.
7 Kiotót a korban Miyakónak is nevezték.
+ 32e