Oldal 329 [329]
OCR
PRÓFÉTÁK ÉS HELYI ÖKOKÖZÖSSÉGEK 327 eséllyel csak akkor teljesülhet, ha a közösség tagjai ugyanazon a településen, de legalábbis egymáshoz nagyon közeli településeken laknak. Részben ebben az értelemben beszélünk helyi közösségekről. Ám a , helyi" jelző jelen esetben ennél többet is jelent: egyfajta lokalizmust, illetve lokálpatriotizmust, vagyis a hely szeretetét, kötődést a helyhez, a lokalitás előnyben részesítését a nagyobb térléptékekkel szemben. Másrészt a közösség tagjait hasonló értékrend és világnézet kapcsolja össze, vagyis gondolkodásmódjuk alapjaiban hasonló. A szóban forgó közösségek tagjait rendszerint az ökológiai gondolkodásmód kapcsolja össze, és különíti el — gyakran akár egy településen belül is — a többségi társadalomtól. Ám léteznek — akár magyarországi — példák arra is, hogy mondjuk a vallási vagy a hagyományőrző gondolkodásmód jelenti ezt a kapcsot, illetve elkülönülést (legaläbbis elsődlegesen) — ugyanakkor ezek a megközelítések jó összhangban állnak az ökológiai gondolkodásmóddal, és környezetkímélő viselkedés következik belölük (Takäcs-Sänta 2016a; 2017). Harmadrészt a szóban forgó közösségek közös gyakorlati célokkal rendelkeznek, és ezeket együtt igyekeznek megvalósítani. Negyedrészt itt és most csak olyan csoportok nevezhetők közösségnek, amelyeknek legalább három (olykor viszont több száz) olyan felnőtt tagjuk van, akik minimum két külön rokonsági vonalat képviselnek. (Vagyis egyetlen, a mai értelemben vett család önmagában még nem jelent közösséget.) A fentiek értelmében tehát ökologikus helyi közösségekről beszélünk. Ezek két nagy csoportra oszthatók: egyesek közülük komplex életmód-alternatívára törekszenek, mások viszont csupán egyetlen ügyre fókuszálnak. Utóbbiak közé tartoznak többek között a közösségi kertekhez (Rosta 2014) vagy a szívességbankokhoz (Jacsó 2013) kapcsolódó, döntő részben városi közösségek. A továbbiakban csak a komplex életmód-alternatívát célzó ökoközösségekkel foglalkozunk, ám megjegyzendő, hogy ilyenek -— elvileg legalábbis — az együgyű" közösségekből is kinőhetnek. A komplex ökologikus életmód-alternatívát megvalósító helyi közösségek egy saját tipológia értelmében három fő csoportba sorolhatók (Takäcs-Sänta 2016a; 20179. Az egyik csoport az ökofalvak közösségeié. Az ökofalvak különálló települések vagy településrészek, amelyek egy ökologikus életmódot folytató közösség lakóhelyéül szolgálnak.? A második csoport a co-housing közösségeké. A co-housing olyan lakóhelyet jelent, ahol emberek önszántukból alkotnak lakóközösséget, részt vesznek a házuk tervezésében, és maguk szervezik a közösségük életét. Az általuk meghatározott mértékben közös tereket hoznak létre, továbbá feladatokat, tevékenységeket osztanak meg egymás között (Iakács-Sánta et al. 2017: 10. fejezet). A co-housingok döntően városokban találhatók, de léteznek közöttük vidékiek is. Noha csak kisebb részüket hozták létre ökologikus szándékkal, általánosságban érvé2 Az ökofalvakról főleg hazai, de némiképp nemzetközi vonatkozásban is sok szempontú áttekintést ad Farkas 2017.
