Oldal 329 [329]
PRÓFÉTÁK ÉS HELYI ÖKOKÖZÖSSÉGEK 327
eséllyel csak akkor teljesülhet, ha a közösség tagjai ugyanazon a településen, de
legalábbis egymáshoz nagyon közeli településeken laknak. Részben ebben az
értelemben beszélünk helyi közösségekről. Ám a , helyi" jelző jelen esetben ennél
többet is jelent: egyfajta lokalizmust, illetve lokálpatriotizmust, vagyis a hely
szeretetét, kötődést a helyhez, a lokalitás előnyben részesítését a nagyobb tér¬
léptékekkel szemben.
Másrészt a közösség tagjait hasonló értékrend és világnézet kapcsolja össze,
vagyis gondolkodásmódjuk alapjaiban hasonló. A szóban forgó közösségek
tagjait rendszerint az ökológiai gondolkodásmód kapcsolja össze, és különíti
el — gyakran akár egy településen belül is — a többségi társadalomtól. Ám lé¬
teznek — akár magyarországi — példák arra is, hogy mondjuk a vallási vagy a
hagyományőrző gondolkodásmód jelenti ezt a kapcsot, illetve elkülönülést
(legaläbbis elsődlegesen) — ugyanakkor ezek a megközelítések jó összhangban
állnak az ökológiai gondolkodásmóddal, és környezetkímélő viselkedés követ¬
kezik belölük (Takäcs-Sänta 2016a; 2017).
Harmadrészt a szóban forgó közösségek közös gyakorlati célokkal rendelkez¬
nek, és ezeket együtt igyekeznek megvalósítani.
Negyedrészt itt és most csak olyan csoportok nevezhetők közösségnek, ame¬
lyeknek legalább három (olykor viszont több száz) olyan felnőtt tagjuk van, akik
minimum két külön rokonsági vonalat képviselnek. (Vagyis egyetlen, a mai
értelemben vett család önmagában még nem jelent közösséget.)
A fentiek értelmében tehát ökologikus helyi közösségekről beszélünk. Ezek
két nagy csoportra oszthatók: egyesek közülük komplex életmód-alternatívára
törekszenek, mások viszont csupán egyetlen ügyre fókuszálnak. Utóbbiak közé
tartoznak többek között a közösségi kertekhez (Rosta 2014) vagy a szívesség¬
bankokhoz (Jacsó 2013) kapcsolódó, döntő részben városi közösségek. A továb¬
biakban csak a komplex életmód-alternatívát célzó ökoközösségekkel foglalko¬
zunk, ám megjegyzendő, hogy ilyenek -— elvileg legalábbis — az együgyű"
közösségekből is kinőhetnek.
A komplex ökologikus életmód-alternatívát megvalósító helyi közösségek egy
saját tipológia értelmében három fő csoportba sorolhatók (Takäcs-Sänta 2016a;
20179. Az egyik csoport az ökofalvak közösségeié. Az ökofalvak különálló tele¬
pülések vagy településrészek, amelyek egy ökologikus életmódot folytató kö¬
zösség lakóhelyéül szolgálnak.?
A második csoport a co-housing közösségeké. A co-housing olyan lakóhelyet
jelent, ahol emberek önszántukból alkotnak lakóközösséget, részt vesznek a
házuk tervezésében, és maguk szervezik a közösségük életét. Az általuk megha¬
tározott mértékben közös tereket hoznak létre, továbbá feladatokat, tevékenysé¬
geket osztanak meg egymás között (Iakács-Sánta et al. 2017: 10. fejezet). A co-hou¬
singok döntően városokban találhatók, de léteznek közöttük vidékiek is. Noha
csak kisebb részüket hozták létre ökologikus szándékkal, általánosságban érvé¬
2
Az ökofalvakról főleg hazai, de némiképp nemzetközi vonatkozásban is sok szempontú átte¬
kintést ad Farkas 2017.