Page 289 [289]
À KOSPALLAGI ÔREGHAZ-PROJEKT MINT RESZVETELI AKCIOKUTATAS. .. 287
zZetesen csapatunk is kiegészített további helyspecifikus kérdésekkel és egyéb
felmerülő gondolatokkal. Kutatásunk , gyümölcse" novemberre elkészült kiad¬
vänyunk lett, mely a „Bennem van a föld szeretete...« Köspallag gyümölcseszete”
cimet viseli (Balogh-Kiss-Gonda-Werlein 2021). Munkänk zäräsakeEnt 2021.
oktober végén megrendeztiik a kospallagi gytimdlcsésznapot, ahol az elkészült
kötet bemutatóján túl több gyümölcsészeti témájú előadásra, kerekasztal-beszél¬
getésre került sor, valamint a szakmai programok mellett vetélkedők, gyerek¬
programok, moldvai táncház és bográcsban főtt ebéd is várta a látogatókat.
A gyümölcsész kutatásban az egyik legnagyobb élményt a téma iránti lelke¬
sedésben való osztozás jelentette. A gyümölcs-téma a maga egyszerűségében
bizonyult igazán sokszínűnek, hiszen a gyümölcsökkel mindenkinek van vala¬
milyen, kapcsolata; a hagyományos agrártudáson túlmenve a téma kapcsán
megismerhettünk rengeteg élettörténetet, anekdotát, egyéni megélést, szokást
vagy éppen egyéni és közösségi traumát.
Közösségfejlesztés
A közösségfejlesztés eredetileg nem szerepelt elsődleges céljaink között. Hamar
kiderült azonban, hogy céljaink megvalósulásához egy közösséget is létre kell
hozni, akik magukénak tekintik a tájházat, vállalják fenntartását, és megtöltik
majd programokkal. Így lett a magcsapat , botcsinálta" közösségfejlesztő, és
kezdte el egyre jobban ennek a területnek a szakmai fortélyait is elsajátítani. Az
is hamar kiderült számunkra, hogy az antropológiai nézőpont és a közösségfej¬
lesztés rokon területek. Azokban a fejlesztésekben, melyek egy-egy ilyen folya¬
mat eredményei lesznek, általában kifejezetten a közösségfejlesztési dimenzió
az elsődleges, vagy ha fizikai beruházásról van szó, szükségszerűen együtt
járnak az azt megtöltő közösség létrehozásával.
Minderre az a sajátos körülmény tett minket alkalmassá, hogy a kutatásba
— ahogy helyben ismernek minket — a , néprajzos", , tájházas" csapat (mely mára
bőven nemcsak néprajzosokból, hanem szociológus, humánökológus, biológus,
vidékfejlesztési agrármérnök és számos egyéb végzettségű fiatal szakemberből
álD meghívásra érkezett. A falu három civil szervezetének alapszabályában is
szerepelt célként egy tájház létrehozása, azonban hiányzott körükből a néprajzi
szaktudás. Így egy szerencsés találkozás, valamint a kutatás szakmai vezetője
és két helyi vezető civil közt kibontakozó közös ötletelés és barátság jelentette
a belépőt számunkra a faluba. Az ő meghívásuk teszi lehetővé hatékony mun¬
kánkat. Sokszor érezzük úgy, hogy állandó híd-szerepük nélkül nem is lenne
keresnivalónk a faluban, de munkánk legalábbis sokkal kevésbé lehetne sikeres
és beágyazott. A település múltját, jelenét, bonyolult emberi viszonyait elsősorban
általuk kezdtük megismerni, és szerepük, bár megváltozott (mivel azóta az ön¬
kormányzat vezetőségét is ők alkotják), máig kulcsfontosságú.
Az évek során közvetítő szerepben is egyre többször találtuk magunkat. Ahogy
a településen nő a beköltözés, egyre több olyan helyzet jött létre, ahol ránk