Page 183 [183]
OCR
A KÖZLEGELŐK TRAGÉDIÁJA ÉS KOMÉDIÁJA 181 kuszi úton). Másrészt viselkedésünk számos ok miatt gyakran nincs összhangban értékrendünkkel, meggyőződéseinkkel (hasonlóan, mint ahogy attitűdjeinkkel sincs — Id. fen0." Harmadrészt pedig itt is érvényes az előző megoldási lehetőségnél említett, a cselekvés egyéni, önkorlátozó jellegéből fakadó probléma. A legjobb megoldás: a megközelítések sokfélesége Vajon a négy közül melyik megközelítés a leghatásosabb? Melyik(ek)et válasszuk? Kétségtelen, hogy mindegyiknek vannak előnyei, ám láttuk, hogy mindnek léteznek egyúttal korlátai is. Ebből fakadóan egyiket sem szabad elvetnünk, ugyanakkor egyiket sem szabad önmagában véve abszolút gyógyírnak vélnünk. Sokkal inkább a négy megközelítés együttes, egymást kiegészítő alkalmazása lehet a leghatékonyabb módja annak, hogy megelőzzük, enyhítsük, illetve megoldjuk a környezeti problémákat. Ennek ellenére ma döntően csak a kormányzati módszerekkel és az ismeretterjesztéssel próbálkozunk, a másik két megközelítés egyelőre igencsak elhanyagolt. A környezeti problémákra adott eddigi társadalmi válaszaink viszonylagos gyöngesége jelentős részben tehát két alapvető stratégia elhanyagolásából eredhet. Vagyis arra van szükség, hogy egyrészt gondolkodásmódunk legalapvetőbb elemeinek némelyikét újakkal helyettesítsük (pl. Orr 1994; Takács-Sánta 2007), másrészt pedig számoljuk föl a nyugati társadalmak jelenlegi atomizáltságát, és fedezzük föl újra a (ki9közösségeket (Takacs-Santa 2017). 7" Vajon a sokat emlegetett környezeti nevelés melyik megközelítéshez tartozik? Az ismeretterjesztéshez vagy az értékek, meggyőződések megváltoztatásához? Nos, elvileg mindkettőhöz tartozhat, ám úgy tűnik, az esetek többségében megelégszik az attitűdök megváltoztatására tett kísérletekkel, illetve az informálással, és (egyelőre legalábbis) csak ritkábban kérdőjelezi meg kultúránk értékrendjét és alapvető meggyőződéseit (pl. Orr 1994). Az ökológiai fenntarthatóság megvalósításának, a közlegelők tragédiája elkerülésének nevezetes mikrokozmikus példája az óceániai Tikopia sziget társadalmának története (Kirch 1997; Diamond 2005). Kutatásaink alapján úgy tűnik, mindez a négy megközelítés együttes alkalmazäsänak volt köszönhetö (Takäcs-Sänta-Bödi 2016; Takäcs-Sänta 2017; Bödi-Takäcs-Sänta 2021).
