Page 183 [183]
A KÖZLEGELŐK TRAGÉDIÁJA ÉS KOMÉDIÁJA 181
kuszi úton). Másrészt viselkedésünk számos ok miatt gyakran nincs összhangban
értékrendünkkel, meggyőződéseinkkel (hasonlóan, mint ahogy attitűdjeinkkel
sincs — Id. fen0." Harmadrészt pedig itt is érvényes az előző megoldási lehetőség¬
nél említett, a cselekvés egyéni, önkorlátozó jellegéből fakadó probléma.
A legjobb megoldás:
a megközelítések sokfélesége
Vajon a négy közül melyik megközelítés a leghatásosabb? Melyik(ek)et válasszuk?
Kétségtelen, hogy mindegyiknek vannak előnyei, ám láttuk, hogy mindnek
léteznek egyúttal korlátai is. Ebből fakadóan egyiket sem szabad elvetnünk,
ugyanakkor egyiket sem szabad önmagában véve abszolút gyógyírnak vélnünk.
Sokkal inkább a négy megközelítés együttes, egymást kiegészítő alkalmazása
lehet a leghatékonyabb módja annak, hogy megelőzzük, enyhítsük, illetve meg¬
oldjuk a környezeti problémákat. Ennek ellenére ma döntően csak a kormány¬
zati módszerekkel és az ismeretterjesztéssel próbálkozunk, a másik két megkö¬
zelítés egyelőre igencsak elhanyagolt. A környezeti problémákra adott eddigi
társadalmi válaszaink viszonylagos gyöngesége jelentős részben tehát két alap¬
vető stratégia elhanyagolásából eredhet. Vagyis arra van szükség, hogy egyrészt
gondolkodásmódunk legalapvetőbb elemeinek némelyikét újakkal helyettesít¬
sük (pl. Orr 1994; Takács-Sánta 2007), másrészt pedig számoljuk föl a nyugati
társadalmak jelenlegi atomizáltságát, és fedezzük föl újra a (ki9közösségeket
(Takacs-Santa 2017).
7" Vajon a sokat emlegetett környezeti nevelés melyik megközelítéshez tartozik? Az ismeretterjesz¬
téshez vagy az értékek, meggyőződések megváltoztatásához? Nos, elvileg mindkettőhöz tartoz¬
hat, ám úgy tűnik, az esetek többségében megelégszik az attitűdök megváltoztatására tett kísér¬
letekkel, illetve az informálással, és (egyelőre legalábbis) csak ritkábban kérdőjelezi meg
kultúránk értékrendjét és alapvető meggyőződéseit (pl. Orr 1994).
Az ökológiai fenntarthatóság megvalósításának, a közlegelők tragédiája elkerülésének neveze¬
tes mikrokozmikus példája az óceániai Tikopia sziget társadalmának története (Kirch 1997;
Diamond 2005). Kutatásaink alapján úgy tűnik, mindez a négy megközelítés együttes alkalma¬
zäsänak volt köszönhetö (Takäcs-Sänta-Bödi 2016; Takäcs-Sänta 2017; Bödi-Takäcs-Sänta 2021).