Oldal 163 [163]
OCR
TERMÉSZETVÉDELEM ÉS HAGYOMÁNYOS ÖKOLÓGIAI TUDÁS 161 m ve, 2e A magyarországi hagyományos ökológiai tudás az ökológusok részéről 2000-es évek elején erősödött meg dr. Molnár Zsolt ökológus kezdeményezésére és vezetésével, melynek keretet és teret biztosított és biztosít jelenleg is az egykori MTA-kutatóintézetben, jelenleg ELKH Ökológiai Kutatóközpontban létrehozott Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport (Molnár Zs. et al. 2009; Molnár Zs. — Babai 2021. A kutatócsoport aktív nemzetközi jelenlétével és terepen végZett újszerű kutatási módszereinek alkalmazásával, illetve a gyakorlati szférákkal való folyamatos kapcsolattartásnak is köszönhetően viszonylag rövid időn belül ismertté és elfogadottá tette a hazai tudományos és természetvédelmi szférában is a hagyományos ökológiai tudás kutatását és figyelembevételét (Molnár Cs. et al. 2010; Molnár Zs. et al. 2019; Molnár Zs. — Babai 2021. Az utóbbi néhány évben számos ökológusok által írt publikációban hívják fel a figyelmet arra, hogy a népi természetismeret a 21. században is egy élő tudásrendszer, és a magyarországi, illetve a Kárpát-medencei kutatása, illetve a gyakorlati tevékenységek során való figyelembevétele fontos szereppel bír, bírhat (pl. Molnár Zs. et al. 2009; Molnár Zs. 2012; Dénes 2013; Babai-Molnär-Molnär 2014; Ulicsni et al. 2016; Varga et al. 2017a, b; Birö, M. et al. 2019; Babai 2021, Ulicsni-Babai 2021). Az ökológiai indíttatású kutatásokra általánosan jellemző az, hogy a munka célkitűzései között legyen a gyakorlati hasznosíthatóság. Vagy éppen magának
