Page 140 [140]
138 FARKAS JUDIT
A két közösséget különböző módon érinti a természetvédelem hatása (oktatás,
védett területek), a turizmus, az ipar közelsége, a föld és a tengeri élőhely állapota,
és eltérő halászati módokat alkalmaznak. Az emberek egy része a halászatból
él, hajókkal járják a tengert, számukra létfontosságú kérdés a megszokott körül¬
mények, a biztos fogás. Mások kis halászcsónakokkal csak saját fogyasztásra
halásznak, megélhetésüket mezőgazdálkodásból biztosítják. De számukra is
ugyanúgy fontosak a megszokott, biztonságos természeti körülmények, mint a
halászok számára.
Az utóbbi időben azonban komoly változások álltak be: a halászatra alkalmas
hosszú nyugodt időszak eltűnni látszik, az időjárás megbízhatatlanná vált, a
tornádók jövetele kiszámíthatatlan, emellett extrém hőhullámok és szárazság
nehezítik az életet. A halak megjelenése szintúgy hektikussá vált: van, hogy
hetekig, hónapokig nem jelennek meg a halászati szezonban. Mindemellett a
tengervíz szintje egyre emelkedik és már a lakóházaikat közelíti. A generációk
óta érvényben lévő, természettel és megélhetéssel kapcsolatos tapasztalatok már
nem működnek.
A kutató célja ebben a helyzetben megérteni a halászok természetről kialakí¬
tott kulturális modelljét. Azt szerette volna megválaszolni, hogy:
, (a) Milyenek a helyi ismeretek arról, hogy hogyan és miért változik az ég¬
hajlat és a természeti környezet? (b) Hogyan és miért változnak a helyi élel¬
miszer-termelési tevékenységek? (c) A halászok miként fogják fel kapcsolatu¬