Page 139 [139]
KÖRNYEZET, ANTROPOLÓGIA 137
és miként tud hozzájárulni a kortárs környezeti problémák kérdéséhez (lásd
Kottak 1999; Poncelet 2001). A másik, teoretikus dilemma többek között azt
feszegeti, hogy miként lehet szembeszállni azzal a modern — Kottak által inter¬
venciósnak nevezett — filozófiával, amely egy globális erkölcsöt körvonalaz, és
ezt akarja ráerőltetni mindenre és mindenkire, tekintet nélkül a kulturális kü¬
Moore ehhez kapcsolódva, úgy véli, hogy az új földtörténeti korszakban új gon¬
dolkodási keretekre, új fogalmi készletre van szükségünk (Moore 20109. Ezt
támogatja az ontológiai fordulat, aminek kialakulásában kifejezetten nagy sze¬
repet kaptak az ökológiai és a környezeti antropológiában felmerülő kérdések:
a bennszülött perspektíva (Gsmeretelméleti és ontológiai rendszerek), a helyi
ontológiák feltárása és előtérbe helyezése, a nyugati kategóriák , félreállítása" a
megértés érdekében; az emberek, az állatok, a természet, a környezet és a tár¬
sadalom viszonyainak újradefiniálása új ökológiai és etikai alapokon. (Ehhez
lásd kötetünk „Környezetfilozöfia”, illetve a , Bevezetés a humán környezettudo¬
mányba" című tanulmányait.)
Mindkét dilemma megjelenik Mészáros Csaba munkájában is, aki a saját te¬
repmunkái alapján és az ontológiai antropológia segítségével igyekszik megtalálni
az antropológia lehetőségét, helyét ,a klímaváltozásra adandó morálisan elfo¬
gadható válaszok kimunkálásában" (Mészáros Cs. 2019: 1459. Ehhez egyfelől a
fogalmi apparatus Ujraértékelésére van szükség, ezért átgondolja például a na¬
túra—kultúra, természet-társadalom, nyugati/európai és nem nyugati / őshonos,
Más-ság és Mi-ség fogalmi párok kapcsán felmerülő dilemmákat, továbbá az
antropocén antropológiai értelmezési lehetőségét. Emellett arra is javaslatokat
tesz, hogy az antropológiai kutatási eredményeket és szemléletet miként lehetne
integrälni a klimavältozäsröl szölö diskurzusokba, annak pontosabb megertes&be
(Meszäros Cs. 2019).
Ket esettanulmäny
Az antropolögusoknak tehät meggyözödesük, hogy tudomänyuk releväns tu¬
dással bír ahhoz, hogy hozzászólhasson a kortárs környezeti problémákhoz.
Ezek segítségével megfogalmazható, , hogy miképpen néz ki az antropocén és
a klímaváltozás nem európai, nem metropol perspektívából" (Mészáros Cs. 2019:
153). Az alábbiakban két esettanulmányt foglalok össze és mutatok be, amelyek
a fenti meggyőződést példázzák.
Az első példánkban - Katharine L. Wiegele kutatása segítségével (2019) — két
Fülöp-szigeteki halászközösség, San Andres és Olo-olo települések felfogását
nézzük meg a klíma és a környezet változásáról. Mindkét falu a Verde Sziget
Átjáró (Verde Island Passage) mellett él, ami a világ legfontosabb tengeri ökoló¬
giai zónája, a Korall Háromszög része.