Page 27 [27]
BEVEZETÉS A HUMÁN KÖRNYEZETTUDOMÁNYBA 25
Okológiai imperializmus
Az ökológiai imperializmus fogalma azt a folyamatot írja le, amikor máshonnan
bevitt, jellemzően — de nem minden esetben — domesztikált állatok és növények
kiszorítják a helyi populációt. Ennek következtében a nagy földrajzi felfedezések
története mellett, azzal párhuzamosan egy kihalástörténet is megírható.
A felfedezők nemcsak vittek, hanem hoztak is magukkal új fajokat, ami az
európai természeti környezetre is visszahatott: az új növények, mint például a
burgonya, a kukorica, a cukornád vagy a paprika, nemcsak a táplálkozásra vol¬
tak nagy hatással, hanem a helyi növénypopulációra is, azzal, hogy kiszorítottak
korábbi élelmiszernövényeket (hajdina, köles) vagy a gyűjtögetett növényeket.
Antropocén
Az antropocén mint Föld-történeti korszak mára már közismert terminussá vált.
A megnevezés a benne szereplő antroposz Cember) szóval tudatosan utal az
ember hatására, arra, hogy ez az a korszak, amikor az ember már képes olyan,
mérhető változást okozni a természeti környezetben, mint amilyenre mondjuk
egy aszteroida vagy a földrengések képesek Glyen például az ózonréteg meg¬
változtatása, vagy a szigetek víz alá kerülése, de akár maga az emberi tevékeny¬
ség is képes földrengést létrehozni). Az antropocén-koncepció kialakulása a HK
számára oly fontos környezettörténeti kutatásoknak is új lendületet adott.
A környezettörténeti dilemmákról Balogh Róbert gondolkodik el kötetünkben
olvasható tanulmányában.
Anthropause
Az az időszak, amikor az emberiség egy időre felhagy szokásos tevékenységeinek
egy részével. A fogalmat a Covid-19 miatt bevezetett karantén motiválta, és az a ku¬
tatócsoport alkotta meg, akik a karantén alatt az ember visszahúzódásának hatását
vizsgálták a vadvilágra és általában a természetre. Eredményeik a Nature Ecology and
Evolution című folyóiratban 2020 júniusában jelentek meg, és a lapszám borítóján a
„Welcome to the anthropause” mondat volt läthatö (Rutz et al. 2020).
Reziliencia
Az antropocénhez hasonlóan divatossá vált mára a reziliencia fogalma is.
A reziliens ökológiai rendszer egészséges és önszabályozó, és — bizonyos kere¬
teken belül — képes adaptációval válaszolni a külső hatásokra. Az eredetileg az
ökológia tudományában használatos természettudományos fogalom mára a
humán és a társadalomtudományokban is teret nyert, és az emberi közösségekre
is alkalmazzák. A kutatók azt vizsgálják, hogy a közösség miként reagál, milyen
adaptációs technikát használ például háború, gazdasági válság, klímaválság