Page 26 [26]
24 Farkas JubIT
tragédiája és komédiája" című írása, és Varga Anna tanulmányában is szóba kerül
a hagyományos ökológiai tudás kapcsán.
Környezeti igazságosság
A klímaigazságosság (climate justice), a környezeti igazságosság (environmental
justice) és az ökorasszizmus? teóriák a főként marginális csoportokat (szegények,
kisebbségben élők, őslakosok, globális Dél érintő negatív környezeti hatásokat
vizsgálják. Ezek során más domináns csoportok érdekei sértik azokat, akik nem
rendelkeznek elég erőforrással, képességgel és lehetőséggel ahhoz, hogy meg¬
védjék magukat. A törzsi területeken művelt bányászat, az erdőirtás, a vízerőmű¬
vek, gátak építése, a tiltott vegyszerek és bármilyen hulladék eltávolítása és
deponálása a szegény országokba, az erőforrások erőszakos megszerzése csak
néhány példa a sok közül. A környezeti rasszizmus tehát az intézményi diszkri¬
mináció egyik formája, amikor adott intézmények és projektek nem biztosítanak
egyenlő jogokat bizonyos csoportoknak. Ennek eredményeképpen a kisebbségi
csoportok, közösségek aránytalanul nagy környezeti veszélyeknek lesznek kitéve.
Így például a mérgező hulladékokat gyakran szándékosan olyan területekre
helyezik el, ahol a lakók valószínűleg nem tiltakoznak, mert szegények, hata¬
lomnélküliek, alulképzettek, nem kellőképpen szervezettek. De a környezeti
rasszizmus nem mindig tudatos és szándékos. Ilyen eset, amikor egy veszélyes
szennyező projekt telepszik le egy adott területen, ahonnan a módosabb embe¬
rek elköltöznek, és helyükre szegényebb lakók költöznek. Így most már ők
lesznek azok, akik a veszélyes környezetben élnek tovább (Kottak 1999: 29-30).
A környezeti igazságosság és a környezeti rasszizmus kérdéseire reflektálnak
világszerte az őslakosok és a szegények környezeti és civil mozgalmai.
A kevésbé közvetlen, de legalább annyira súlyos környezeti hatásokban is
kimutathatók az egyensúlytalanság viszonyai: az emelkedő vízszint miatt eltű¬
nőben, elsüllyedőben lévő távoli szigetek a , fejlett" nyugati társadalmak által
okozott környezeti változások áldozatai. A HK egyetért azzal, hogy bizonyos
társadalmaknak nagyobb felelőssége van az ilyen károk előidézésében, mint
másoknak. Ez a felismerés vezette el a HK-kutatókat a posztkoloniális kritikához
és az ilyen kutatásokkal való együttműködéshez. A környezeti igazságosság
kérdéseit Nagy Gyula tanulmánya járja körbe ebben a könyvben.
9 " Nagy Zoltán megjegyzése az ökorasszizmus fogalmához: , Ugyan a rasszizmus fogalma nagyon
erősen utal a társadalmi egyenlőtlenségekre, aminek erőteljes, érzelmileg jól átélhető érzékel¬
tetése a fogalom célja, ám abból a szempontból talán nem a legszerencsésebb, hogy a fogalom
nem faji alapú megkülönböztetésre utal, mint a rasszizmus klasszikus fogalma. A megkülönböz¬
tetés alapja ebben az esetben az, hogy ki hogyan részesedik a hatalomelosztásban, így a faj
fogalmára való utalás helyett sokkal pontosabb lenne a szubaltern (alárendelt) fogalmára utalni."
(Szóbeli közlés.)