Page 24 [24]
22 FARKAS JUDIT
ban. Ez a konceptuális keret (tőkén a nyugati gondolkodás radikális kritikáját
nyújtja, azt állítja, hogy a fenntarthatatlan gyakorlatok oka az uralmi rendszerek
logikája és a teljes elkülönülés a természettől, a , természet mint Másik"-felfogás.
Ezzel szemben a HK Timothy Morton egyvitt-létezés (coexistentialism) fogalma¬
val (2010), illetve Anna Tsing (2015) transzformativ talalkozasok (transformative
encounters) elgondolasaval azonosul. Azaz belatja, hogy elvalaszthatatlanok
vagyunk a természettől, és arra késztet bennünket, hogy átgondoljuk tetteink
és attitűdjeink hatókörét (Oppermann-Iovino 2017: 29.
Új ideák, új fogalmi keret
Az Emmett-Nye szerzőpáros hangsúlyozza, hogy a jelenkorban minden társa¬
dalom szembesül a globális problémákkal. Ezekre válaszul új ideák és új ter¬
minológia alakult ki, amelyek új módon keretezik a környezeti kérdéseket. Az
új, egymással összefüggésben lévő fogalmakból álló fogalmi keret célja, hogy
új perspektívában mutassa meg a korábban elkülönítetten kezelt kérdéseket.
A következőkben - részben az ő munkájuk alapjan (Emmett-Nye 2017: 9-21) —
bemutatom ezeket az ideákat és fogalmi keretet. Részletesebb bemutatásukra a
könyv további tanulmányaiban kerül sor.
A természet-ember dichotómia kritikája
Érdemes azzal kezdeni, ami — véleményem szerint — az egész kutatási területet
meghatározza, és amit a szerzők a kanti magában-való-dolog (Ding an sich, The
thing-in-itself) tagadásaként fogalmaznak meg: e szerint nincs önmagában létező,
izolált, kapcsolódás nélküli (disconnected) , dolog", élőlény vagy tárgy, ellenke¬
zőleg, minden a kapcsolatában definiált, minden dolog része különböző kap¬
csolathálóknak, és ezekhez képest van jelentése. Igaz ez az emberre is, ő sem
függetlenítheti magát a környezetétől, bármennyire is hajlamos ezt hinni magá¬
ról. A természet-ember dichotómiát emiatt felül kell bírálni. Ebből következik,
hogy az embernek nincs speciális joga más fajok felett, és semmi nincs, ami
legitimálná azt a tevékenységét, ami más fajok kihalásához vagy az egész Föld
bolygó elfogyasztásához vezet.
16
Ide kapcsolódik Plumwood hiperszeparáció- (Plumwood 2002: 117) és Colebrook hiperkarte¬
zianizmus-fogalma is (Colebrook 2015: 169). A kartezinanizmushoz lásd a , Környezetfilozófia"
című tanulmányt.