Page 25 [25]
BEVEZETÉS A HUMÁN KÖRNYEZETTUDOMÁNYBA 23
A kultúrák hierarchiájának kritikája
Ugyanígy fontos alapvetés, hogy a nyugati kultúra nem (és egyik kultúra sem)
magasabb rendű a többi kultúránál, ezt az állítást sem a technológiai fejlettség,
sem bármilyen más ideológiai érv nem teszi elfogadhatóvá, indokolttá. Bár ez
az állítás feleslegesen hangsúlyozott evidenciának tűnhet, hiszen a kulturális
relativizmus szemlélete pont ezt állítja, a posztkolonialista vagy az ökofeminista
elméletek rámutatnak azokra a látens működésmódokra, amelyek továbbra is
fenntartják ezt az elgondolást. A HK azt állítja, hogy a környezeti-társadalmi
problémákhoz ez a rejtetten jelen lévő szemlélet is hozzájárul. Az ún. harmadik
országok erőforrásainak kizsákmányolása, a nyugati országok hulladékának
deponálása szintén ezekben az országokban csak két példa, és ráadásul a leg¬
feltűnőbbek közül valók. (Lásd Nagy Gyula környezeti igazságosságról, illetve
Nyers Szilvia ökoszociális munkáról írt tanulmányát kötetünkben.)
A tudás lokalitása
A tudás helyspecifikussága a HK egy olyan alapvetése, ami a kutatásokat a helyi
tudás fontosságához vezeti, és ami a környezeti kérdések értelmezése és a loká¬
lis problémák megértése során elengedhetetlen a kutatók számára. A globális
ökológiai erkölcs — ahogyan Kottak nevezi - erőltetése tévút, ha nem fordít kellő
figyelmet a kulturális változatosságra (Kottak 1999: 269." A természetvédelem
kapcsán Varga Anna tekinti át ezt a kérdést.
A ,commons" krízise
A közösségi gazdálkodás vagy közbirtokosság (commons$)" krízise rámutat arra,
hogy a lokalitáshoz tartozás érzetének gyengülése (például a migráció miat)
miként erősíti fel a közös erőforrások túlhasználatát, hogyan támogatja a hasz¬
nálat feletti kontroll hiányát, a közös tulajdon privatizációját, és ez miként hat
vissza a természet kezelésére. A közös tulajdonlás (de legalábbis a közös hasz¬
nálat) és a közös gondoskodás visszaállítása lehetséges megoldásként merül fel
ezekben a diskurzusokban. A commons-koncepciónak a HK számára különösen
fontos tétele, hogy a közösbe nemcsak az embert, hanem a többi fajt is beleérti.
A commons kérdését tárgyalja kötetünkben Takács Sánta András , A közlegelők
Ez az elgondolás nagyon hasonlít Manuel Castells globális Zöld Én identitáskoncepciójára, mi¬
szerint a környezeti mozgalmak előidézik egy új, társadalmi-biológiai identitás megteremtését,
a biológiai identitású és a természet összetevőjeként felfogott emberi faj kultúráját, amely azon¬
ban elismeri a különféle hagyományokból táplálkozó kulturális autenticitást (Castells 2006: 232).
Läsd a „Nem költözhet mindenki vidékre.: Városi közösségi válaszok" című tanulmányt.
Az angol commons szó közösségi gazdálkodásként vagy közbirtokosságként való fordítása a
legismertebb, bár egyik sem fedi le tökéletesen a fogalom eredeti jelentését.