Page 162 [162]
I60 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
ködés, egymástól való tanulás, tudásmegosztás és a bizalom jelentőségét a digitális
transzformáció folyamatában, de alapvetően mellőzi a kísérletezéssel és innovatív
munkahelyi viselkedéssel kapcsolatos lehetőségeket, illetve a külső környezethez
való kapcsolódást, amelyek mind fontos tényezők lennének a tanulószervezeti mű¬
ködés szempontjából. Ez az összefüggés jól visszatükröződik az esetelemzés során,
ahol láthattuk, hogy az intézményben erősek az együttműködésre épülő tanulás
elemei, de a szervezeti tanulás mechanizmusainak hiányában ezek eredményei
kevésbé épülnek be a mindennapi működésbe, Míg például a digitális fejlesztési
tervben megjelennek a Lego megoldások adaptálására vonatkozó tervek, a külső
szereplők bevonása már nem stratégiai fókusz, pedig ez elősegíthetné a pedagó¬
giailag tudatos implementációt, a modern pedagógiai kultúra fejlesztését. A Lego
egy jó példa lehet arra, hogyan lehet ösztönözni például a családi infrastrukturális
és kompetenciabeli előfeltételeket, hiszen ezek a megoldások alkalmasak lehetnek
arra is, hogy otthoni környezetben a család is kipróbálja ezeket.
Modellünk továbbfejlesztéseként, illetve az időben előrehaladva, már a pan¬
démia tapasztalatainak beépítése kapcsán már az UTAUT modell bővítésére és
mélyítésére törekedtünk. A modell alapját meghagyva az eszközhasználati gya¬
koriságot jósoltuk be a használati szándékkal és az azt befolyásoló tényezőkkel
(várható teljesítmény, várható szükséges erőfeszítés, társas hatások, támogató
tényezők). Ezt az összefüggésrendszert bővítettük egyéni (TPACK21) és szer¬
vezeti (tanulószervezeti viselkedés) tényezőkkel, amelyeket tovább árnyaltunk a
szervezeti kultúra (ezúttal az értékekre fókuszáló, Hofstede-modell segítségével),
valamint a technológia készenlét (TRI) aspektusaival. A modellünk hozzáadott
értéke, hogy a kritikákra reagálva érzékenyen mélyíti (az oktatás világára szabott
tételek) és bővítiaz UTAUT keretrendszert. Az eredményeink alapján a szervezeti
kultúra három eleme bizonyult meghatározónak a tanulószervezeti viselkedésben.
Ezek a bizonytalanságkerülés, a kollektivitás és a hosszú távú orientáció. A klán
kultúra egyoldalú megközelítést jobban árnyalják ezek az eredmények, hiszen
az együttműködésen (kollektivitás) túl megjelennek az innovatív munkahelyi
viselkedésre (bizonytalanságkerülés) és a szervezeti tanulásra (hosszú távú ori¬
entáció) vonatkozó megfontolások is. Bár a TPACK21 skála nagyobb mértékben
befolyásoljaaz UTAUT tényezőit, de a tanulószervezeti viselkedés is szignifikáns
prediktornak bizonyult. A TPACK21 skála segítségével megragadott tanári digi¬
tális kompetenciát nagy mértékben magyarázzák a technológiai készenlét elemei
(innovativitás, nyitottság, bizonytalanság, kényelmetlenség), amely szintén kiemeli
az innovatív viselkedés fontosságát. Kiemelhető még a szervezeti kultúra indirekt
hatásmechanizmusa, hiszen számos olyan szignifikáns utat azonosítottunk, ahol
a szervezeti kultúra egyes elemei kifejtik a hatásukat a használati gyakoriságra.
Számos kutatási eredménnyel ellentétben (lásd pl. Bakarman & Almezeini, 2021;
Haläsz Ä. & Kenesei, 2022; Tolba & Youssef, 2022; T. H. Tseng és mtsai., 2022),