Oldal 153 [153]
3. EREDMÉNYEK 151
már előremutató fejlődésként megjeleníti az innovatív gondolkodás terjedését.
A kollektivitás értékei azonban csak közepes mértékűek az intézményben, ami
az együttműködés csökkenésére utal. Alapvetően elégedettek a pedagógusok,
de a kiégés jelei már megmutatkoznak. A pedagógiai gyakorlatra a holisztikus,
támogató szemlélet jellemző, de fejlődési lehetőség mutatkozik az aktivitásra,
bevonásra épülő módszerek alkalmazásában és a külső környezet hatékonyabb
bevonásában. Az intézmény nehézségeket érzékel a diákok motiválásában, a
szülők bevonásában, illetve nem aknázza ki a kompetenciamérési eredmények
felhasználásának lehetőségét. Az intézmény erőssége az együttműködés és a
tudásmegosztás, a pedagógusok fejlődésének támogatása, azonban a szervezeti
tanulási mechanizmusok nélkül ezeknek az eredménye kevésbé tud szervesülni,
beépülni a mindennapi működési gyakorlatba.
A digitális oktatás területén a veszélyhelyzet keretében az intézmény átlagos
mértékben tudta bevonni a diákokat a tanulási-tanítási folyamatba. A digitális
kompetenciák terén a szakmai önfejlesztés, illetve a diákok digitális kompeten¬
ciáinak fejlesztése területén átlag alatt teljesített az intézmény. Bár láthatólag a
pedagógusok fejlődése, a tudásmegosztás az intézmény egyik erőssége, ez nem
kamatozódik a digitális oktatás területén. A digitális munkarend keretében az
intézményre az aszinkron-támogató megközelítés volt jellemző, amire az alacsony
előfeltételek, a szkeptikus hozzáállás és alacsony bevonódás jellemző. A digitális
oktatás keretében elsősorban a hagyományos tudásátadás logikája érvényesül,
de megjelennek a változatos, csoportmunkára irányuló módszerek is, viszont az
informális tanulás bevonásában, kiterjesztésében alulteljesít az intézmény. Ez
jól tükröződik a PIC-RAT modell alapjän vegzett elemzésben is, elsősorban a
helyettesítő, kis mértékben a felerősítő megoldások jellemzők (átalakító megol¬
dásról, összhangban az egyéni és szervezeti innovativitás alacsony szintjével, nem
számoltak be). Előremutató azonban, hogy a diákok esetén az interaktív és kreatív
felhasználás is megjelenik. Lovább árnyalja a képet, hogy a pedagógusoknak alap¬
vetően alacsonyabb teljesítménybeli és erőfeszítésre vonatkozó elvárásaik vannak
a digitális eszközökkel szemben. Elsősorban az időhiányt és az infrastrukturális
hiányosságot jelölték meg, mint akadályozó tényezők.
Az esetelemzésből jól látható, hogy míg a szervezeti mechanizmusok az egyéni
és csoportos tanulás erősítésén keresztül támogatják a szervezet alkalmazkodóké¬
pességét, ezeket a lehetőségeket kevésbé tudják kiaknázni a digitális oktatás fejlesz¬
tése területén. Hiányzik a digitális pedagógiai megoldások stratégiai támogatása,
az előremutató gyakorlatok kevésbé a szervezeti tudatos támogatás, mint inkább
az egyéni kísérletezés eredményei. Ez abban is megmutatkozik, hogy a digitális
megoldások kevésbé elterjedtek, nem holisztikusan tekintenek ennek fejlesztési
lehetőségére, illetve integrálására a tantárgyi struktúrákon átívelően. Nemcsak