Oldal 152 [152]
150 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO ..,
gyobb aränyban az idöhiänyt (83,3% jelölte), az infrastrukturális hiányosságokat
(50% jelölte), valamint a penzügyi forräsok &s a digitälis kompetenciäk hiänyät
(33,3%-33,3% jelölte). Ezek az elemek megegyeznek azokkal, amelyeket a teljes
minta is megjelölt, mint a három legjelentősebb akadályozó tényező. A techno¬
lógiahasználat tekintetében hasonló kép bontakozik ki, elsősorban az időhiányt
(66,799 jelölte), az infrastruktúra és a digitális kompetenciák terén mutatkozó
hiányosságokat (33,390-33,339o jelölte) jelölték meg, azonban a pénzügyi források
hiánya helyett (amit a használat során csak 16,796 jelölt, mint hátráltató tényező),
a technológiai megoldások használata kapcsán felmerülő bizonytalanság merült fel
üj elemkent (33,3% jelölte). A teljes minta is hasonló elemeket mutat, azonban ott
továbbra is a pénzügyi források hiánya dominál (42,399 jelölte), a bizonytalanság
nem jelenik meg olyan markánsan (12,896 jelölte), mint az intézmény esetében.
3.3.5. Összefoglalás — esetelemzés
Az esetelemzés során változatos adatforrásokra támaszkodhattunk. A nagymintás
adatbázisokból az egyes intézmények kitöltöttsége alapján egyéni jelentéseket
készítettünk. A kiválasztott intézmény számára a 2018, 2019, 2020 ETIPE
adatbázisokból és a 2022-es DigiOTKA adatbázisból is készítettünk egyéni je¬
lentéseket. A 2020-as adatfelvételben ráadásul külön vezetői és mentori adatok is
rendelkezésre állnak. Ezen felül dokumentumelemzés (Pedagógiai Program, Digi¬
tális Fejlesztési Terv, honlap) segítségével tudtuk árnyalni az intézményről alkotott
képet. Az esetelemzés keretében komplexen tudjuk illusztrálni a kutatás során
feltett kérdéseket egy konkrét gyakorlati kontextus megvalósulása tekintetében.
Az intézményről csak annyi kontextuális adatot mutattunk be, amely még nem
teszi lehetővé az intézmény azonosítását, de fontos információt jelent az eset értel¬
mezéséhez. Az állami fenntartású általános iskola egy hátrányos helyzetű régióban
működik, ahol szinte minden diák hátrányos helyzetűnek tekinthető. Az intézmény
eszközellátottsága elavult, digitális fejlesztéseiket elsősorban eszközbeszerzésre
alapozzák, kevésbé jelenik meg a digitális kompetencia (és kapcsolódó területek,
pl. kritikai gondolkodás) holisztikus megközelítése, azonban a törekvések, tervek
tetten érhetők ezen a területen.
Az intézmény alapvetően magas értéket ért el a tanulószervezeti viselkedés
területén, elsősorban az egyéni dimenziókban (együttműködés, folyamatos tanulás)
erős és a szervezeti tanulás folyamataiban gyenge. A szervezeti kultúra kapcsán
a tanulószervezeti viselkedést erősítve a klán kultúra dominál, háttérbe szorítva
a tervezett folyamatokat és az innovativitást (ez utóbbit az egyéni és szervezeti
innovativitás mértéke is alátámasztja). A Hofstede-féle modell alapján alacsony
hatalmi távolság és magas bizonytalanságkerülés jellemző az intézményre, ami