Seite 143 [143]
3. EREDMÉNYEK I4I
an működnek, hiszen ezek a tényezők szoros összefüggésben vannak egymással.
A következőkben a szervezeti kultúra és a munkatársak által vallott értékek
mentén jellemezzük a szervezetet.
3.3.3.2. Szervezeti kultúra és értékek
A tanulószervezeti jellemzők mellett arról is képet kaptunk, hogy milyen szervezeti
kultúra, illetve milyen értékek jellemzik az intézmény működését. A szervezeti
kultúra kapcsán a Cameron és Ouinn-féle versengő értékek modell (Cameron &
Cuinn, 2011) alapján értelmezhetjük az intézmény jellemzőit a 2018-as adatok
alapján. Összhangban a teljes mintával, az általános iskolára is a klán szervezeti
kultúra jellemző, amely a modell belső fókusz — rugalmasság tengelyén helyezkedik
el. A klán kultúra jellemzői visszaköszönnek az intézményről készített helyzetér¬
tékelések leírásaiban is (összetartó nevelőtestület, jó kapcsolatok, egymás segítése).
A klán kultúrához a mentori és facilitátori vezetői szerepek kapcsolódnak, amely
jól visszaköszön a vezetés tanulástámogató szerepében. A második legmagasabbra
értékelt terület az adhokrácia szervezeti kultúrája, amely a modell külső fókusz
— rugalmasság tengelyén helyezkedik el. A klán és az adhokrácia kultúra magas
értéke jelzi, hogy az intézmény elsősorban a rugalmasság dimenziójában mozog és
ebben a rugalmasságban jól képes , váltogatni" a külső és a belső fókusz között. Az
adhokrácia kultúrájához kötődően megjelenik a szervezet innovációs potenciálja is.
A bemutatott előnyök mellett az adatokból kiolvashatók az intézmény fejlesztendő
területei is, amelyek értelemszerűen a modell strukturáltság dimenziója mentén
jelennek meg. Ez a hiányosság tetten érhető a tanulószervezeti viselkedés kapcsán
a szervezeti tanulás dimenziójának alacsony értékében is.
A 2022-es adatfelvétel a Hofstede-féle kultúra modellt (Hofstede és mtsai.,
2010) használta a felmérés során, így ez elsősorban a vallott értékekre összpontosí¬
tott. A modell alapján úgy írhatjuk le az intézményt, mint amire alacsony hatalmi
távolság, magas bizonytalanságkerülés és hosszú távú orientáció, valamint köze¬
pes szintű kollektivizmus és maszkulinitás jellemző. Ezek az értékek nagyjából
megfelelnek a teljes minta átlagának. A Hofstede-féle modell lehetővé teszi, hogy
a szervezeti eredményeket összehasonlítsuk a magyar társadalom eredményeivel.
Ezek alapján az látható, hogy a szervezeti eredményekhez hasonlóan, a magyar
társadalmat is alacsony hatalmi távolság és magas bizonytalanságkerülés jellem¬
zi. Amiben eltérés tapasztalható, az a kollektivizmus és a maszkulinitás szintje,
ugyanis a társadalomra inkább alacsony kollektivizmus és magas maszkulinitás
jellemző. A szervezeti értékek elemzése alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az
általános iskola alapvetően hisz a munkatársak között függőségi viszony van,
hisznek az egyenlő jogokban, egyfajta decentralizáció jellemzi, a vezető stílus
pedig inkább konzultatív, demokratikus. A munkatársak igénylik az előrelátha¬