Seite 142 [142]
I40 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
Az időbeli folyamatokat tekintve a tanulószervezeti viselkedés összesített mu¬
tatója (százalékos formában kifejezve, ahol, ha minden dimenzió maximális értéket
kapott volna, az jelentené a 10096-ot) alapján megállapítható, hogy 2018 és 2022
között alapvetően csökkenő tendenciát mutatott az intézmény. Összességében ma¬
gasnak tekinthető az eredménye (83,390—88,396 között mozog). A 2020-as adatok
esetén a három nézőpont (pedagógus, mentor, vezető) átlagát vettük figyelembe
(önmagában a pedagógusok értékelése magasabb: 88,4%). A csökkenés magyaráz¬
ható az intézményi működés tudatosodásával, illetve számos külső tényezővel is.
Megvizsgáltuk a tételek szintjén is, hogy melyek voltak azok az állítások,
amelyeket a kitöltők konzekvensen a legmagasabbra, illetve a legalacsonyabbra
értékeltek, hogy árnyaltabb képet kapjunk az intézmény erősségeiről és fejleszten¬
dő területeiről. A tanulószervezeti viselkedés kapcsán az intézmény egyértelmű
erőssége a tanulástámogató vezetés, hiszen a kitöltők következetesen magasra
értékelték azt az állítást, amely arra vonatkozik, hogy az intézmény vezetése
folyamatosan keresi a lehetőségeket, hogy tanuljanak. A vezetői példamutatás,
illetve a tanulási lehetőségek megteremtése fontos mutatója a tanulószervezeti
viselkedésnek. Egy másik terület, amelyen az intézmény folyamatosan jól teljesít,
az a külső partnerekkel való együttműködés. Itt gondolhatunk azokra a fejlesztési
projektekre, amelyben részt vesz/vett az általános iskola, illetve azokra a település
szintű, illetve regionális szintű adottságokra, amelyeket az intézmény vezetése az
eredmények alapján jól ki tud aknázni (pl. DIGLKIP programban való részvétel).
A fejlesztendő területek kapcsán jól látható, hogy az intézmény nehezen tud
mit kezdeni a munkatársak tanulásra fordított idejének és erőforrásainak a meg¬
térülésével. Ennek mérésére nem igazán áll rendelkezésre jó gyakorlat a magyar
oktatási rendszerben, a szereplőktől ez a fajta megközelítés távol is áll, hiszen ez
egy erőteljesen üzleti-fókuszú szemlélet. Ettől függetlenül fontos üzenetet hordoz,
illetve lefordítható a nem profitorientált szervezetek világára is. A magyar közne¬
velésben ez a továbbképzések tervezésével, illetve a tág értelemben vett folyamatos
szakmai fejlődés egyéb dimenzióinak a tudatos tervezésével valósítható meg.
Ezen a területen szükséges lehet az intézmény számára a tudatos, szükségletala¬
pú tervezés. Egy másik dimenzió, amelyet a kitöltők következetesen alacsonyra
értékeltek, aza munka végzéséhez szükséges erőforrások szabályozása. Itt vélhe¬
tőleg rendszerszintű jellemzőt érhetünk tetten, ami az iskolák, vezetők, illetve
a pedagógusok autonómiájára utal. Kevésbé hangsúlyosan, de ettől függetlenül
fontos tényezőként jelenik meg, hogy a munkatársak nem kapnak elegendő időt
a saját tanulásuk támogatására. Ez egy olyan korlátozó tényező, amely összefüg¬
gésbe hozható a leterheltséggel és jelentős gátja lehet a tanulószervezeti viselkedés
folyamatainak megvalósításának.
A tanulószetvezeti viselkedés mellett fontos, hogy elemezzük azt is, hogy
ezek a folyamatok milyen szervezeti kultúrában, milyen értékekhez kapcsolódó¬