Seite 66 [66]
64 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
Kutatásunk elméleti kereteit bemutató fejezetünk zárásaként összegezzük a
digitális transzformáció értelmezésére, az oktatási szektorra vonatkozó hatásainak
legfontosabb megállapításait. Az elméleti háttérre építve ezután bemutatjuk a
kutatásunk kérdéseit és az alkalmazott kutatási módszertant a második fejezetben.
1.3. A DIGITALIS TRANSZFORMACIO KIHiVASAINAK
ES LEHETOSEGEINEK ERTELMEZESE AZ OKTATASI SZEKTORBAN
A digitális transzformáció a társadalom és a gazdaság egészét átható, állandó
folyamat, amelynek során a digitális technológiák nemcsak beépítésre kerülnek,
hanem alapvetően megváltoztatják a korábbi folyamatokat. A területre külön
multidiszciplináris érdeklődés irányul a digitális transzformáció kutatás (digital
transformation researcb) területén keresztül, hiszen ezek a folyamatok nemcsak
a munka világát, de a mindennapi életet, valamint a tanulási környezeteket is
áthatják. Az oktatási szektor a digitális transzformáció szempontjából kettős
szerepben értelmezhető. Egyrészt magára az oktatási szektorra is hatnak a digitális
transzformáció folyamatai, amely mentén kénytelen alkalmazkodni és változni az
a kihívásokhoz. Másrészt, mivel megváltozik az az élettér is, ahonnan a tanulók,
illetve az oktatásban dolgozó leendő munkavállalók érkeznek, ezért bemeneti ol¬
dalról is változási kényszer hatja át a rendszert, de a munka és a tanulás világának
megváltozásával a kimeneti oldal szempontjából is alkalmazkodnia kell a válto¬
zásokhoz, ha hatékonyan akarja felkészíteni a jövő munkavállalóit a kihívásokra.
A digitális technológiák felforgatják a meglévő status guo-t (nem csak az ok¬
tatási rendszerben), ami stratégiai válaszra készteti a szervezeteket, ami alapján
átalakítják értékteremtési folyamataikat. Ezt a folyamatot a pandémia jelen¬
tősen felerősítette és felgyorsította. Bár a szakirodalom erőteljesen a tanulási
veszteségekre fókuszál, számos más tényező is előtérbe került, mint kihívás (pl.
tanulók motiválása, mentális egészség és jóllét). A veszélyhelyzeti távolléti oktatás
időszaka felerősítette az azonnali visszajelzésekkel kapcsolatos elvárásokat, de a
pedagógusok új módszereket is elsajátítottak ezen időszak alatt, így a fő kérdés a
tanulási veszteségek mellett a tapasztalatok visszaforgatásának a képessége. Az új
technológiák megjelenése nyomán (pl. mesterséges intelligencia) a pedagógusok
helyettesíthetősége is felmerül, azonban jelenleg az elérhető megoldások még kifor¬
ratlan pedagógiai megfontolásokon alapszanak. Mindez felhívja a figyelmünket a
digitális megoldások fejlesztői és az oktatási rendszer szereplői közötti együttmű¬
ködés fontosságára. A pandémia időszaka rávilágított, hogy az infrastrukturális
ellátottság mellett a digitális pedagógiai kompetencia és a korszerű pedagógiai
kultúra és fontos előfeltétel a digitális transzformáció hatékony megvalósításában.