Seite 65 [65]
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 63
(felhatalmazás, példamutatás, támogatás), folyamatjellegű (szervezeti tanulás),
és hálózatosodásra fókuszáló (külső környezettel való együttműködés) elemek,
amelyek a szervezeti digitális érettség modellekben is központi helyen szerepel¬
tek. A tanulószervezet nem expliciten a digitális érettségre fókuszál, de könnyen
átalakíthatók az egyes tételek, hogy ezt a nézőpontot is figyelembe lehessen venni.
1.2.4. Összefoglalás
A második fejezetben az oktatástechnológiai újítások innovációelméleti perspek¬
tívájából kiindulva áttekintettük az innováció objektumra (az innováció tárgyára
vonatkozó integrációs modelleket) és szubjektumra (az innovációt megvalósító
egyén, szervezet) fókuszáló megközelítéseit. Az innovációelméleti perspektívában
fontos szerepet tölt be a keletkezés és terjedés dinamikája, így a technológiaelfoga¬
dás modelljein keresztül bemutattuk azokat az, elsősorban szociálpszichológiai,
folyamatokat, amelyek befolyásolják egy adott technológia elfogadását és haszná¬
latát. Kitértünk specifikusan oktatási környezetben alkalmazott modellekre is,
amelyek pedagógiai szempontokat helyeztek előtérbe. Ezek a modellek kevésbé
expliciten jelenítik meg azokat a kompetenciákat, amelyek szükségesek az új
megoldások hatékony és célirányos használatához, ezért továbblépési, mélyítési
lehetőségként áttekintettük azokat az egyéni tényezőket, amelyek befolyásolhat¬
ják ezeket a folyamatokat, elsősorban a tanári digitális kompetencia fogalmára
fókuszálva. A bemutatott modelleken keresztül előtérbe került a pedagógus
professzió kontextualizáltsága, a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének
és tanulásának szervezeti és közösségi meghatározottsága. Ennek a dimenziónak
a mélyítése érdekében áttekintettük a digitális transzformáció szervezeti aspek¬
tusain keresztül a szervezeti digitális érettség modelleket. Az áttekintés során
azt tapasztaltuk, hogy a bemutatott modellek elsősorban a szervezeti változás,
alkalmazkodás és tanulás logikáján keresztül mutatták be a folyamataikat. Ku¬
tatásunk egyik fontos elméleti alappillére a szervezeti alkalmazkodás és tanulás
értelmezése, perspektívánkban a szervezetpedagógia (organizational education)
nézőpontját alkalmazzuk, ami a szervezeteket tanulási térnek tekinti, a szervezeti
tanulás folyamatainak neveléstudományi interpretációjára törekednek (nem csak)
oktatási szervezetekben (Geifler, 2009). Ennek az integratív elméleti keretnek
egyik empirikus vizsgálati lehetőségét jelenti a bemutatott tanulószervezeti mo¬
dell, amelybe jól integrálhatók a bemutatott technológiára, egyénre és szervezetre
vonatkozó modellek. A kontextus-adaptált tanulószervezeti modell lehetővé teszi
a digitális transzformáció sajátosságaihoz való illesztését a koncepciónak, ez az
alapfeltevés alkotja kutatásunk fő gondolati ívét.