Page 39 [39]
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 37
technológia és a feladat jellemzőit és ezen tényezők illeszkedése alapján jósolja be
az egyéni teljesítményt.
Jól látható, hogy a technológiaintegráció és -elfogadás modelljeinek gazdag
tárházával rendelkezünk. A fent bemutatott (korántsem teljes körű) példák el¬
sősorban a szociálpszichológia, döntéselmélet, marketing, fogyasztói magatartás,
információs rendszerek területéről érkeztek. A következőkben megnézünk néhány
speciális modellt, amely kifejezetten az oktatás világára specializálódott.
1.2.1.2. A tecbnológiaelfogadási modellek tapasztalatai az oktatás területén
Az oktatás területére vonatkozóan számos kutatás foglalkozik a technológia integ¬
ráció kérdéskörével. Természetesen ezekben a tanulmányokban is jelentős szerepet
töltenek be a TAM modellek, de más elemek is megjelennek. Egy, a köznevelés
területére fókuszáló átfogó szakirodalom-áttekintés (Horváth, Káplár-Kodácsy,
és mtsai., 2020) egy olyan modellt azonosított a leggyakrabban használt elméletek
köréből, amelyet jelen tanulmány keretében inkább az egyéni tényezők mentén, a
pedagógusok digitális kompetenciája során fogunk tárgyalni.
A közelmúltban megjelent szakirodalmi áttekintések alapján érzékelhető,
hogy a TAM modellek használata az oktatásban erőteljesen a felsőoktatás terü¬
letére fókuszál (hallgatók, oktatók), olyan technológiákat előtérbe helyezve, mint
az e-learning, tanuläsmenedzsment-rendszerek vagy a mobiltanuläs (Or, 2023).
Az általános és középfokú oktatás keretében Bakarman és Almezeini (2021)
azt vizsgálták, hogy milyen tényezők befolyásolják a szaúdi diákok e-learning
használatát. Az UTAUT modell alapján a várható teljesítmény hatását emelték
ki, míg például a várható erőfeszítés nem bizonyult szignifikáns prediktornak
a modellben. Szintén jelentős szerepe volt az elősegítő tényezőknek. A bevont
változók a használati viselkedés varianciájának 87,690-át magyarázták. Tolba és
Youssef (2022) a köznevelésben tanító pedagógusok körében végezték vizsgálatukat
a távoktatás elfogadására vonatkozóan és sikeresen megerősítették az UTAUT
modell elemeit. Kutatásukban az alapmodellt kiegészitették az énhatékonysäg és a
technológiai énhatékonyság elemeivel. Nem találtak különbséget a nemek között,
azonban különbség mutatkozott a munkatapasztalat függvényében: a pályakezdő
pedagógusok magasabbra értékelték a modell elemeit.
A felsőoktatásból is kiemelve néhány példát, Zacharis és Nikolopoulou (2022)
hallgatók e-learning használati szándékát bejósló kutatásában sem bizonyult
szignifikáns prediktornak a várható erőfeszítés. Érdemes még kiemelni a kuta¬
tásból, hogy a UTAUT2 modell egyes elemeit hogyan alakították a szerzők az
oktatás világának sajátosságaihoz. A vizsgált kontextusban nem volt releváns az
ár-értékre vonatkozó tételek felvétele, ezért inkább a tanulásba fektetett idő és
erőfeszítés megtérülésére helyezték a hangsúlyt (learning value). Új elemként ke¬