Page 17 [17]
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 15
különböző szinteken való összekapcsolódását (pl. egyén, szervezet, iparág, társa¬
dalom) jeleníti meg. A folyamatjellegből kiindulva a digitális transzformáció nem
egy idői korláthoz kötött fogalom, mindaddig fennáll, amíg a releváns kontextus
ezt elősegíti, inkább egyfajta, a digitális technológiák megjelenésére adott stratégiai
válaszként értelmezhetjük a szervezetek részéről. Végül pedig azt kell figyelembe
vennünk, hogy a digitális transzformáció nem egy specifikus, hanem több pár¬
huzamos digitális innovációra adott válaszként értelmezhető (Skog 8 Öbrand,
2022). Például, ha egy oktatási intézményben felszerelnek egy (vagy több) digitális
táblát, azönmagában még nem nevezhető digitális transzformációnak, de igazából
innovációnak sem. Az eszköz mellé szükséges az a szoftveres környezet, amely
lehetővé teszi a használatot, illetve azok a további eszközök, amelyek lehetővé teszik
a további tartalmak létrehozását, személyre szabását, egyfajta ökoszisztémába
ágyazódva (pl. képszerkesztő, videószerkesztő, kvíz létrehozására alkalmas meg¬
oldás, interaktív tananyagok stb.). Mindezek használatához szükséges a megfelelő
felkészültség (tanárok digitális pedagógiai kompetenciája), illetve az a támogató
kollegiális és szervezeti közeg, amely lehetővé teszi a formális továbbképzések
mellett a nem-formális vagy informális tanulási lehetőségek kiaknázását a haté¬
kony használat, illetve a digitális megoldások elterjedésének érdekében. Mindez
pedig alapvetően megváltoztatja azokat a pedagógiai folyamatokat, amelyeket az
adott intézményben korábban használtak, új lehetőségeket teremtve az alapvető
funkciók megvalósítására (digitális eszközökkel támogatott tanulás-tanítás), amely
természetesen további változásokat indukál (pl. kritikai gondolkodás fejlesztése,
információkeresési stratégiák fejlesztése a rendelkezésre álló átláthatatlan meny¬
nyiségű, elérhető információ tengerében). Jól látható, hogy egy fizikai eszköz
felszerelése mellett, egy technológiai megoldás bevezetésének és használatának
számtalan tényezőjét kell figyelembe vennünk. Ezen tényezőkre vonatkozó model¬
leket a második fejezet, első részfejezetében tekintjük át. A technológiahasználat
egyéni befolyásoló tényezőit a második fejezet, második; a szervezeti tényezőket
pedig a harmadik részfejezetében tekintjük át.
A digitális transzformációval foglalkozó összegző kutatások több keretrend¬
szert is javasolnak arra, hogy milyen dimenziók mentén érdemes vizsgálni a
jelenséget. Ji és Li (2022) modelljében kulcselőzményekből indul ki: technoló¬
gia kontextusa (info-kommunikációs rendszerek és kapacitások, technológia), a
szervezet kontextusa (erőforrások és kapacitások, stratégia, szervezeti struktúra,
vezetés) és a környezet (az iparág digitalizációjának szintje, szakpolitikai támo¬
gatás, partneri kapcsolatok). Mindezek kölcsönhatásában valósul meg a digitális
transzformáció, amelynek értelmezhetjük a konnotációját (technológia, érték,
stratégiai folyamatok), mérését (indikátorok, mérőeszközök fejlesztése), illetve
elemezhetjük a folyamatot magát (digitális mechanizmusok, modellek és utak).