Page 18 [18]
I6 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
Ezek pedig meghatározzák a digitális transzformáció hatását, amelyet összetetten,
nemcsak gazdasági, hanem egyéb tényezőkben is mérhetünk a modell szerint.
Vial (2019) folyamatalapú megközelítésében különböző digitális technoló¬
giák használatából indul ki (pl. közösségi média, mobiltechnológiák, analitikai
rendszerek, dolgok internete, platformok), amelyek felforgatják a status guo-t (pl.
ügyfelek viselkedését és elvárásait, a versenykörnyezetet, a rendelkezésre álló ada¬
tokat), ami stratégiai válaszra készteti a szervezeteket (pl. digitális üzleti stratégia
vagy digitális transzformáció stratégia kialakítása, az oktatásban Magyarországon
például digitális fejlesztési tervek kialakítása), amelyek értelemszerűen az előbb
bemutatott digitális technológiákra építenek. A stratégiai folyamatokon keresztül
a digitális megoldások lehetővé teszik az értékteremtési folyamatok átalakítását
(értékajánlat, értékhálózatok, digitális csatornák), amelyet továbbá befolyásolnak a
szervezeti változások (struktúra, kultúra, vezetés, munkatärsak kompetenciäi) és
a szervezeti korlátok (pl. inercia, ellenállás). A folyamatok eredményeként pozitív
(működési hatékonyság, szervezeti teljesítmény, iparági vagy társadalmi fejlesztések)
vagy negatív (pl. biztonság, személyes adatok védelme) hatások is előállhatnak.
A bemutatott fogalomrendszer erőteljesen a szervezeti dimenzióra épít és az
üzleti tudományok perspektívájából kölcsönözi a nézőpontját. Fontos azonban
megemlítenünk a társadalmi-gazdasági kontextust is, hiszen ezen keresztül ért
hetők meg a digitális transzformáció következményei a képességek fejlődése és
fejlesztése szempontjából.
1.1.1.1. A digitális transzformáció társadalmi-gazdasági kontextusa
A digitális transzformáció társadalmi-gazdasági kontextusának értelmezése
során érdemes annak hatásait a képességekre gyakorolt hatásában és mindezek
vonzatäban ertelmeznünk. Az OECD Skills Outlook 2019-es kiadvänya meg¬
különbözteti azokat a képességeket, amelyek a digitális világban való munkához,
digitális társadalomban való élethez, és a digitális környezetben való tanuláshoz
szükségesek. Jól látható, hogy a digitális transzformáció áthatja a munka világát,
a mindennapi életet és a tanulási környezeteket is (OECD, 20190). A felerősödött
képességszükséglet hátterében nagy szerepet játszanak azok a technológiai fejlesz¬
tések, amelyek lehetővé teszik a technológiai megoldások széles körű elterjedését.
Mindez jól tetten érhető a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató
(DESI — Digital Economy and Society Index) segitségével. A DESI az Európai Unió
tagállamainak digitális fejlettségét méri és hasonlítja össze szakpolitikai célok
elérésének vizsgálata során. A 2022-es adatok alapján Magyarország sereghajtó,
a 27 tagállamból a 22. helyen áll. A humán tőke területén az emberek 4996-a
rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel (uniós átlag: 5490). A szé¬
les sávú internet-hozzáférés területén Magyarország az uniós átlag felett teljesít