Page 15 [15]
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 13
foglalkoznia kell azokkal a diákokkal (és már azokkal az új munkavállaló taná¬
rokkal is), akik az internet korszakában szocializálódtak (utalva, de itt még nem
részletezve Prensky (2001) digitális bennszülött fogalmát). A könyv írásának
évében (2023) nyarán több olyan osztatlan tanárképzésben részt vevő kolléga veheti
át a diplomáját, akik 1997-98 körül születtek, illetve 2023 szeptemberében azok
a tanulók lépnek be a köznevelési rendszer első osztályába, akik 2016—17 körül
születtek. Egy 2016-ban született diák, aki 2023 szeptemberében kezdi meg az
első osztályt, várhatóan 2035-ben fog érettségizni. Az oktatási rendszernek arra
kell felkészítenie ezt a tanulót, hogy a 2035-ös világban, munkaerőpiacon tudjon
boldogulni.
Ennek megfelelően könyvünkben a digitális transzformációt kettős fókusszal
értelmezzük. Egyrészt vizsgáljuk, hogy magára az oktatási rendszerre (a pedagógus
professzióra) milyen hatást gyakorol, másrészt figyelembe vesszük, hogy hogyan
hat a tágabb társadalmi-gazdasági folyamatokra és ezek a változások hogyan
hatnak (vissza) az oktatási rendszerre.
Az első fejezetben a digitális transzformáció társadalmi-gazdasági kontextusát
tárjuk fel és elemezzük az oktatási rendszer kapcsán a pedagógus professzióra
fókuszálva. Az első részfejezetben áttekintjük a digitális transzformáció fogalmát,
majd ehhez kapcsolódóan, a tágabb társadalmi-gazdasági kontextus komplex ér¬
telmezése keretében kitérünk a kutatás fókuszában álló pedagógus professzióra.
A második részfejezetben áttekintjük, hogy a digitális transzformáció milyen
hatással van az oktatási szektorra, a pedagógus professzió értelmezésén keresztül.
A harmadik részfejezetben kitérünk a COVID-19 járványhelyzet kapcsán világ¬
szerte megvalósuló iskolabezárások, veszélyhelyzeti távolléti oktatás és digitális
munkarend sajátosságaira, a vizsgált témára gyakorolt hatására.
1.1.1. A digitális transzformáció kutatás fogalomrendszere
A digitális transzformáció fogalma egyre nagyobb érdeklődésre tesz szert a kutatók
körében, azonban egységes fogalomértelmezése és elhatárolása még nem alakult
ki. A fogalom mellett kialakulóban van egy kutatási terület, amely a fogalom által
lehatárolt jelenségek vizsgálatára irányul: digitális transzformáció kutatás (digital
transformation research). Érdemes elkülönítenünk először is a digitizáció, digita¬
lizáció és digitális transzformáció fogalmait. A digitizáció az analóg információ
digitális formátummá való alakítását jelenti (például papíralapú kérdőívek helyett
digitális kérdőívek használata). A digitalizáció alatt pedig azt értjük, hogyan
bizonyos digitális megoldások megváltoztatják a már meglévő folyamatokat, ez¬
által új lehetőségeket teremtve a szervezet számára (pl. elektronikus tanulmányi
rendszer bevezetése). Végül ezen a vonalon haladva, a digitális transzformációt