OCR
N. MANDL ERIKA A darab izgalmas játéklehetőségeket hordozó megoldása, hogy a címszereplő Kozma mindig azzá a férfivá változik, akinek az asszonyok látják." A Pilinszky-hatás egyértelműen tetten érhető az 1988-as előadás műsorfüzetében, ahol Pilinszky János Kánikula"? című verse is olvasható." A tárgyalt előadások további érdekessége, hogy színészi alakítások is összekötik ezeket az egymásra ható produkciókat és alkotókat (Molnár Piroska a kaposvári Ördögök [1975] és a kaposvári Kozma [1986], Reviczky Gábor a kaposvári Ördögök és a budapesti Kozma [Pesti Színház, 1988], Törőcsik Mari pedig szintén a budapesti Kozma és Pilinszky Síremlék-adaptációjának INépszínház, 1978] egyaránt kulcsszereplője volt). Tehát a már említett sokrétű egymásra hatás a szerepértelmezéseken, a típus- és játékstílus-vándorlásokon keresztül is működhetett a korszak meghatározó kísérletező színházai, a kortárs drcrámaírók és Pilinszky darabkisérletei között. rendezte Ács János), Molnár Piroska, Pogány Judit és Máté Gábor 72 Vö. uo., 878. 73 „A kardvirágok hegye véres, / gyors pengéjük szemembe vág. / Miféle forrón ömlő vér ez? / Véres lesz tőlem a világ. / Mi közöm e vad ütközethez? / Sötéten izzó alkohol, / elömlik, máglyát, tüzet tervez / az ég, a légies pokol./ A fák között, a fű tövében / árnyékok mérges füstje száll. / Konok kegyetlen szenvedéllyel / gyilkol és gyujtogat a nyár." Pilinszky János: Kánikula, Pilinszky János összegyűjtött versei. Trapéz es korlat (1940-46), https://mek.oszk.hu/01000/01016/01016.htm (Letöltes: 2022. januär 15.) ”* Kornis Mihäly: Kozma, Pesti Szinhäz, 1988. februär 11., müsorfüzet, OSZMI Szinlaptär/Gyn. 1341, 3. ¢ 170 ¢