OCR
PILINSZKY JÁNOS SZÍNHÁZI ESSZÉINEK ÉS DRAMATURGIÁJÁNAK HATÁSA PILINSZKY JÁNOS SZÍNMŰVEINEK HATÁSA Fontos szót ejteni Pilinszky János színműveinek hatásáról is. Leginkább síremlék-dramaturgiája vált archetipikussá a magyar drámatörténetben, és átvándorolt más szerzők drámáiba is." A fontos kortársi hatásként továbbélő síremlék-dramaturgia megteremtette a magyar drámairodalomban a világháborúk utáni szorongásélmény , csendjét" (Gyerekek és katonák, Pécsi Nemzeti Színház, 1981)." Kornis Mihály darabjai közül különösen a Kozma című darabban ismerhetők fel ezek a dramaturgiai elemek, amit 1986-ban Kaposváron (rendező Ács János), 1988-ban a Pesti Színházban (rendező Horvai István) mutattak be. Tarján Tamás értékelése szerint a Kozma nemzedéki önértelmezésnek is tekinthető, az ekkor negyvenes éveiben járó magyar drámaíró nemzedék (Bereményi, Nádas stb.) közös tapasztalatát, formai jegyeit is magán viseli, kifejtve vagy utalásszerűen jellemezve a színpadra állított kort és történelmi előzményeit (1956, prágai tavasz stb.)."? A kaposvári bemutatót erősítette, hogy Ács és Kornis ugyanabba a művésznemzedékbe tartozott, és mindkettőjüket a korszak érvényes színpadi megjelenítésének igénye vezette." Kornis harmadik színműve a nyolcvanas években, egy Balaton-parti zárt üdülő strandján játszódik, ahol a hőségben három özvegy napozik, mígnem egy titokzatos, Kozma nevű jövevény kétértelmű kérdéseire vallani kezdenek titkaikról, melyek történelmi eseményekhez is kapcsolódnak. A nők hozzátartozói az állami irányításban lévő férfiak voltak. A színpadi tér a konszolidációs időszak felszíni békés jelenségvilágának és áldozatainak feszültségeket hordozó közös színpadává tágul. Az ártatlanul szenvedők , egyperces" haldoklásaikkal hullanak el ahárom nő körül, akik látszólag a védettek kasztjába tartoznak. Kozma egy sofőrfülke tetején lép ki a térbe, képletesen ő hozza az áldozati oldal árnyalakjait. A mozgalmi özvegyek benne ismerik fel elhalálozott férjüket. Radnóti Zsuzsa szerint az előadások azt is felmutatták, hogy az özvegyek mindhárman kiváltságos helyzetük áldozatai is." A szinpadi valtozatok tobbjelentést latvanyos némajelenetei és csendjei is ezt a maganyosan hordozott terhet fejezik ki. Az áldozatok nem realizálják saját áldozatiságukat. §7 Kintli Borbála: A csillagok mozgásának esztétikája — Pilinszky János színháza, VIII. EMV - Esztétika — Mi végre?, konferencia, Budapest, ELTE BTK Esztétika Tanszék, 2015. http:// emvkonferencia.blog.hu/2015/04/27/kintli_borbala_a_csillagok_mozgasanak_esztetikaja_ pilinszky_janos_szinhaza (Letöltés: 2021. augusztus 25.); vö. Visky András: Az eltűnt valóság nyomában, 71-81; Prontvai Vera: Barakkból a végtelenbe. Pilinszky színházeszménye és Visky András Caravaggio terminál című drámája, Vigilia, LXXXI. évf., 2016/10, 745—751. 68 Vö. Maczák: Papírdarabok, 172; Kintli Borbála: A csillagok mozgásának esztétikája. ® Tarjan Tamas: Kihantolas, Népszabadsdg. XXXII. évf., 1988. februar 23., 3. 70 V6. Kiss Gabriella: Acs Janos: Munkdsoperett, 1985. http://theatron.hu/philther/munkasoperett/ (Letöltés: 2021. november 20.) 7. Radnóti Zsuzsa: Ki vagy te. Kornis Mihály drámáiról, Jelenkor, XXVII. evf., 1984/10, 877-878; vö. Radnóti Zsuzsa: Gyerekek és katonák. Pilinszky János, a drámaíró, in uő: Cselekvés-nosztalgia, Budapest, Magvetö, 1985, 97-121. + 169 »